Legfrissebb hozzászólások

Irodalom lapozgató...

183 alkotás (5 oldal, 40 alkotás/oldal)
Vers: Egyedül a magánnyal
2019-02-14 08:00:01,
37 olvasás,
Divima
,
Sebes idő szaggat
fáradt, ráncos kezet,
megette a rozsda
az avítt szemfödelet,
rongyos foszlánya
alig takarja
vértelen testét,
|
Tovább
Vers: Tudatosság
2019-01-28 09:30:02,
74 olvasás,
Divima
,
Belesimul a csendbe
fáradt, ráncos keze,
teszi a dolgát,
lassan... fogy ereje.
Ereje, ideje,
tudja ő ezt jól,
akkor sem tudja otthagyni,
a befejeznivalót.
|
Tovább
2019-01-27 06:45:01,
67 olvasás,
zitaolah
,
Eltévedtem a világodban...
Valahol benned létezem...
S bár most egyek vagyunk,
én mégsem érezlek.
Csak úgy hiányzol, ahogyan
Fájhat a félelem.
Csontig hatol,
minden rést kitölt.
Nem enged, görcsbe ránt.
|
Tovább
Vers: Néha itt ülsz
2019-01-26 09:30:01,
90 olvasás,
northman
,
Anyám egy térkép volt
a sivatagokon át egészen a jeges sarkokig
Két marokkal szórta szét
de nem szerette a városokat.
Arcán tűzhányók és tengerszemek
csillogtak abban a furcsa fényben
úgy hívták a Hold.
Sosem érték el de hittek
valamiféle ár-apályban.
|
Tovább
2019-01-26 09:00:01,
139 olvasás,
bladeattila
,
Szerelmed
tompán se hallom már,
ólmos szavaiddal elöntötted útját.
Bizonyos törvények szerint
ekkor
a lélek felzabálja a szívet,
s helyére piszkít egy jókorát.
|
Tovább
Vers: Lógunk egy kötélen…
2019-01-17 08:30:02,
90 olvasás,
zitaolah
,
Lógunk egy kötélen a hold alatt.
Egymásnak fordulva tép a szél.
Szemünk kiszáradt üveggolyó.
A vihar utáni csend beszél...
|
Tovább
Vers: Kesernyés reggel
2019-01-12 08:00:02,
94 olvasás,
Divima
,
Csámborgok üveges szemű
nincstelenség a társam
családról rég levált hímnemem
hörpöli a 40%-os eufóriát
|
Tovább
Vers: Könnyhályog
2018-12-20 07:30:01,
132 olvasás,
bladeattila
,
Azt hittem, múló mérföldkő csak a csend,
s amíg az árnyak éhe vágy alá rogy,
rövidebb lesz, tűnő a várakozás
szerelme - távolodó utad járod...
|
Tovább
Próza: Csing-ling-ling
2018-12-13 08:30:01,
103 olvasás,
Aevie
,
Egykor én is normális voltam. Az élet azon részeivel találkoztam, ami élményt nyújtott. Pozitívat vagy negatívat, az most nem számít: hatott. Ahogy mindenki más, végigjártam a sulikat, aztán dolgozni kezdtem, ebben semmi különös nincs, inkább az a furcsa, ha valaki nem fekszik be a társadalmi elvárásoknak. Főleg, ahol kemény a szülői nyomás. Mindegy, szóval így vagy úgy, de valahogy eljutunk a felnőttkorig, nagyjából végignyalva az aszfalttól elkezdve az élet habos tortáit.
|
Tovább
Vers: Regresszív echo
2018-11-30 07:30:01,
103 olvasás,
quentin
,
Elkiáltanálak.
Csak persze nem tudhatom,
esni fog-e az eső.
|
Tovább
2018-11-18 09:00:03,
90 olvasás,
boszorka
,
Az eső csendben
szemerkél,
vízpermet hull
kibomló hajamra,
|
Tovább
Vers: Mióta elmentél
2018-11-10 08:05:01,
99 olvasás,
Edelemelie
,
Mióta elmentél, üresek a nappalok,
Nem világítja be fény a szobát, minden kopár.
Eddig ketten voltunk, s most egyedül ballagok,
Olyan vagyok, mint egy földhöz vágott pohár.
|
Tovább
Vers: Hajnali merengő
2018-10-23 06:00:02,
76 olvasás,
banfaizsolt
,
Kihűlő párnám suttogva sóhajt az ébredésben,
ráncaiban csillagokról álmodik a hajnal;
elbújik tegnapról itt maradt beszélgetésekben,
lebben foszló homályban, dédelgetve álmos dallal;
|
Tovább
Vers: sírig (avarba merengő)
2018-10-22 10:10:01,
124 olvasás,
Tóth János Janus
,
a remény csak esti fény
hunyorgó csillagszeme
és jön a hajnal vakít
eltűnik a semmibe
|
Tovább
Vers: tengeren
2018-10-19 08:00:03,
111 olvasás,
Vox_humana
,
hullámok simítják
mellemet
érzem sziklákat
görgető kezed
Megjegyzés: Ober Enns - Petrovac - 07. 27.
|
Tovább
Vers: A nemek éjszakája
2018-10-10 05:57:05,
98 olvasás,
ritmussolt
,
Nem alszom, nem nyugtat most
éj, mély sötét,
pörgetem sorsom rozsdás,
vak kerekét,
tudatom éber múltba,
jelenbe lép,
holnapba hívó híd tart
még némiképp.
|
Tovább
Egyperces: Cholnoky utcasarok
2018-09-30 08:05:01,
126 olvasás,
northman
,
Ott fent ül! Igen a háztetőn. Az éjszakai felhők visszafelé nyújtják a város fényeit.
Visszafogottabbak a közterületek, harsányabbak az ipari létesítmények feletti foltok. A nagyra nőtt fekete fenyőt és az alatta sorakozó tujákat nézi.
Megjegyzés: 2018. augusztus 22.
|
Tovább
Vers: Elhiszem még
2018-09-29 09:05:01,
107 olvasás,
ardof
,
Elhiszem még a mosolyt az arcokon,
És elhiszem még a kedves szavakat,
Pedig lelkem legmélyén régóta tudom,
Általuk csak áltatom magamat.
|
Tovább
Vers: Önámítás
2018-09-19 08:00:02,
261 olvasás,
Vox_humana
,
a parton csúszós fekete kövek
csillagfényben téridő görbület
megváltozott időszámítás
kvantum és önámítás
|
Tovább
2018-09-14 05:05:02,
125 olvasás,
banfaizsolt
,
Úszom álmaimban magukra hagyott tengerek időtlen tükrén,
A néma vízen messze, s beljebb;
Tátongó jéghegyek meredek peremén,
|
Tovább
Vers: A legvégén
2018-09-10 07:05:03,
125 olvasás,
Bozsik Barbara
,
Mert olyan lesz a test, oly' kihűlt és szikár
mintha élet sosem táncolt volna benne még
üveges szemek, a bőr szárazon kiált
bárcsak volna, akit ölelhetnék.
|
Tovább
Dal: Legyen
2018-06-20 21:04:14,
136 olvasás,
Piacsek László Zoltán
,
Akkor az ajtót bezárom.
Aztán a csukott ablakhoz érve a függönyt is behúzom.
Most már csak én vagyok, tudom.
És ezt a szürke, kisatírozott csendet hallgatom.
|
Tovább
2018-06-15 18:50:28,
108 olvasás,
dorcsi
,
A lócát elfedi a puha hó,
Melyen veled ülve lenne jó.
Pont, mint tavaly decemberben,
Hideg kezed kezemen, nem felejtem.
|
Tovább
2018-06-11 09:30:15,
135 olvasás,
Oasev
,
Félelmes magányban mindennap egyre görcsösebben fogadkozom; erőszakos hajótöröttként korhadó fák tiszavirág-életű deszkája még életmentő gyógyír is lehet! Tétova szándékoltságokon már mindenki mossa önös kezét, s ismét összeesküszik! Homályos vermekhez, kétértelmű, csélcsap szándékokhoz hasonlítanak már a másoktól ajándékba nyert ígérgetések! Harmatok gyémántgyöngyeivel egyre nehezebb tisztára mosni sebzett arcok redőnyeit! Echózó csöndektől visszhangos a befelé töprengő szív; körbe-körbe gyűrűznek rajta a láthatatlan-hangtalan fény-árnyak; önmagán is elidőzött pillanat röpke pazarlást végez szeszélyes akaratom lábnyomán!
|
Tovább
Vers: Találkozás
2018-06-09 16:10:48,
160 olvasás,
eliza
,
Tegnap este megint találkoztam vele.
Annyira fájt.
Mondta nekem, ne hagyjam el.
Azt mondta, azért sír megint egyik szeme
mert nem láthat.
Azt mondta, fél.
|
Tovább
Vers: Végtelen magány
2018-06-07 15:31:57,
127 olvasás,
Farago-Aranka
,
Hiába szaladt el véled az elmúlás,
mint folt a ruhájához, hozzám tartozol.
Feslett életem emlékeddel fércelem,
s szakadt gúnyám büszkén hordozom.
|
Tovább
Vers: Mióta nem vagy
2018-06-05 09:00:02,
145 olvasás,
dorcsi
,
Mióta nem vagy,
Nehezebbek a nappalok,
Folyton arra gondolok,
Hogy minden üresebb
Mióta nem vagy
|
Tovább
2018-05-16 13:30:02,
151 olvasás,
Oasev
,
Kitárja két kezét, mint susogó angyalszárnyak erezetes, finom szárnyait, s végzetpillanatokban végleg magunkhoz ragadnák s ölelnék azt, aki már elment! Évgyűrűk gyöngéd metszése, pecsétnyoma még motoz az ujjbegyek bordázott erezetein - létezik vérerek tobzódása -, megvalósult lángolásban csupán szavaink vádolhatók hazugsággal, ajkaink forró tettei nemigen!
|
Tovább
Ez+az: Létkérdések
2018-05-02 21:24:13,
171 olvasás,
Menda
,
Szenvedek,
nem élvezem,
változtathatok,
de akkor vétkezem.
Sorsom ez
vagy a végzetem?
|
Tovább
Vers: Sziluett
2018-04-18 09:00:07,
224 olvasás,
Vox_humana
,
Ismeretlen
fájdalom ölel át,
kicsavart gerincemre
szögezted
hulló
csillagaid
sugarát.
|
Tovább
2018-04-05 23:52:47,
192 olvasás,
Kelemen Zoltán
,
Érezted már lágy szellő leheletét?
Tincseid közt mikor bújócskát játszik?
Vagy a színes mező puha szőnyegét,
Mely minden lépésnél újra virágzik?
|
Tovább
Vers: Békés pillanat
2018-03-29 23:32:28,
154 olvasás,
mermaid
,
Csillagtüzű béke szállt az éj szívére.
Nem zavarja semmi - angyalpillanat -
álomtáncát járja, mákonyt hint szemére,
míg fel nem riasztja harmatvirradat.
|
Tovább
Próza: Éjjel egy
2018-03-22 21:15:01,
162 olvasás,
Aevie
,
Ez az ezeregyedik éjszaka. 999 volt eddig, plusz az első. Ha megfordulsz, láthatod, hogy a 666-ot írjuk le. Az elsőn még pezsegtem. Úgy éreztem, hogy a világ a lábaim előtt hever: a pipacsok hajbókolnak, míg fényesebben ragyogok a napnál. Úgy lélegeztem, ahogy más táncol. Úgy nevettem, olyan felhőtlen szabadsággal, mintha valahol mégis csak tudtam volna, hogy a napjaim meg vannak számlálva -
- hogy az első után számolni kezdem a napokat.
|
Tovább
Próza: Reggel kilenc
2018-03-07 20:10:02,
185 olvasás,
Aevie
,
Mindig éjjel van. Még azelőtt elaludtak, hogy megoldották volna az időutazás problémáját.
Jonny megborzongott a hegy huzatos csúcsán, ahol hűs szellő cirógatta karjaiba Jinny-t. Csak néhány órácskára nyíltak éjre a lila orchideák, a napkelte bronz fényével mind magányba zárták szellemüket. Ahány virág, épp annyi szempilla hullámzott a nő álomra zárt szemén – az ábrándok tartották ébren a férfit. Virrasztott.
|
Tovább
Vers: Vasárnap
2018-03-06 07:30:02,
177 olvasás,
bArthAKata
,
Szunnyad a hév, a bolond láz,
az ajkamat válladra vonzó erő.
Mellőzve minden eufóriát,
e szentimentális áradat
|
Tovább
2018-03-05 10:55:04,
198 olvasás,
bArthAKata
,
Talán csak a romos házak közt
nyugvó szél volt az mi dohogott,
mert felverte zokogó szívem
csendesen zsongó moraja,
|
Tovább
Vers: Az érintés
2018-02-16 09:19:55,
193 olvasás,
zsoloo
,
Kerestem magam oly sokat,
álmatlan álmokon át,
füleltem sokféle hangokat:
az érintés a titok!
|
Tovább
Vers: Barátok nélkül
2018-02-12 21:20:01,
163 olvasás,
Tollas
,
Barát voltam fiatalon:
ma már nincsen társaságom,
csak egyedül tengek, lengek,
teher nekem így az élet!
|
Tovább
Vers: Tempo cadit seorsum
2018-01-21 21:15:02,
171 olvasás,
dreamwalker
,
Fájdalmas, a létezés maga,
Fojtó, gondolataim sara,
Üresen, tömve a semmivel,
Egyedül, együtt a Senkivel.
|
Tovább