Legfrissebb hozzászólások

Irodalom lapozgató...

210 alkotás (6 oldal, 40 alkotás/oldal)
Vers: Nem akarok
2021-01-19 22:19:40,
15 olvasás,
Névtelen fiatal
,
Írhatnék érzelmes verset
De nem akarok.
Lehetne bosszús egy mű
Mmm, nem akarom
|
Tovább
Vers: Nővérem
2020-10-05 22:20:27,
87 olvasás,
ugiraczgabriella
,
Kertben játszottunk mint két tündér,
De te szépen lassan felcseperedtél.
Elérted a tinédzser kort
Mikor már szíved is dobol
|
Tovább
Vers: Önmagamban
2020-06-21 19:35:08,
129 olvasás,
Ifj.Csiszi
,
Andalogva, mozdulatlan
Önmagamban magányosan.
Gondolatban, akaratlan
Hozzád bújok aranyosan.
|
Tovább
2020-05-24 15:43:44,
131 olvasás,
Kiss Teleki Rita
,
Nyersen még szép kalácsnak látszott,
mosolyogva kelt nagyra,
tettem bele cukrot, mákot,
gondoltam, elteszem holnapra.
|
Tovább
2020-05-10 14:59:14,
112 olvasás,
Kmiki
,
Fekszel a sötét szobádban
világít a telefon akár
az ablakodon át bevilágító hold,
de miután lehúztad a redőnyt, már
nem ugyanaz, valami hiányzik,
mint mindig, és fekszel a sötét szobádban -
egyedül, némán.
|
Tovább
Novella: A győztes nem nyer semmit
2020-05-01 15:16:16,
138 olvasás,
J. A. Cash
,
Az öltönyös úr és a pincérnő
A fogadóban félhomály úszkált lassú bódulatban. Megtelepedett a fém lámpabúrákon, a kopott, sör- és szendvicsektől pecsétes asztalokon, amelyek közepén itallap és evőeszközök álltak egy fémpohárban. Megült a rozoga, háromlábú bárszékeken, amelyek felületét kifa-kult, a zöldellő mezőkön és omladozó, szürke pályaudvarok rakodótelepén elnyűtt Levi’s nadrágok csiszolták fényes, simára. Megállt a vendégek kalapján, arcán, az orruk hegyén. Megmaradt a wurlitzer plexijén, de nem a lemezek címeit suttogó papírfecniken, a száradt filcen sem, mert a plexi alatt voltak. A lemezek meg a wurlitzer gyomrában.
|
Tovább
Blog: Depresszó
2020-01-19 15:32:25,
52 olvasás,
Tiszajani
,
Sokszor úgy érezzük olyan, mint egy fejfájás,
De nem múlik nincs megállás,
Egyedül érezzük jól magunkat,
Kilátástalannak érzem utam,
Mikor kimozdulunk egy társaságba,
Magányosnak érzem magam,
|
Tovább
Vers: Magányminták
2019-10-30 10:30:01,
178 olvasás,
Bánfai Zsolt
,
Kikötő
Hullámrétet szánt a leolvadó Nap.
Fregattmadár árnya siklik,
szárnya alá kap a narancsos délután.
Halászfalu remeg a szélben.
|
Tovább
2019-10-24 09:00:01,
190 olvasás,
Destiny
,
Szürke még a reggel, ősz van.
Nedves macskaorr szuszog nyakunkba, hangos dorombolásra ébredünk. Még lopunk egy picit a takaró melegéből, majd irány a konyha. Menet közben ételt töltünk a cicatálakba, arcot mosunk félig éberré, toporogva várjuk a kávét.
Kávéillat, cigifüst, csend, világosodó égbolt. Lassan felébrednek a szavak is.
|
Tovább
Vers: Bárcsak fájna
2019-10-17 10:20:15,
131 olvasás,
Ágoston Etelka
,
Gyökeret vert a múlt
szikla-szívembe,
mint párnátlan csontkéz,
úgy markolja körbe a magány,
s morzsolja lassan szürke homokká.
|
Tovább
Próza: Szombat, úgy tíz után
2019-10-16 09:00:01,
123 olvasás,
northman
,
… Persze, szerelem – röhögött fel magában, ahogy visszafordult az első lépcsőről, a csatornafedélre pöckölte a csikket, mikor belépett a bárba. A füst kört rajzolt a metszően hideg éjszakába. Olyasféle kört, amiről bármikor el tudod képzelni, hogy vérvörös szemű lidércek ugranak ki belőle, aztán egymás foltokban hulló fekete szőrét rángatva idétlen vigyorral a fejükön ugrálnak körül, tépve az inged, taposva a cipőd, a nadrágod szárát gyűrik csak azért, hogy kint maradj ebben a városi, szóval neonokkal tűzdelt sötétségben.
|
Tovább
Vers: Holdfény nyüszít bele
2019-09-13 09:00:02,
197 olvasás,
northman
,
Viszed magaddal
ezt az ócska nyarat
őszt raksz le az ajtók elé
hűs esőket locsolsz a szürkére
köddel takarod a vadont
belül és kívül.
|
Tovább
Vers: Éji séta…
2019-09-13 08:00:01,
150 olvasás,
zitaolah
,
Kavarog a hó a fák ágain,
könnycseppként zuhan le a földre,
táncoló pelyhekben cikázik,
a lámpafényben pislákolón, csillogón
ragyog.
|
Tovább
Vers: Arctalan…
2019-09-11 08:00:02,
135 olvasás,
zitaolah
,
Nevetésünk keserű.
Tükörszilánkok
a szemeid.
Látni szeretném
tegnapom a mában.
|
Tovább
Vers: Az Én akadálya
2019-09-02 07:15:01,
45 olvasás,
OzAlex
,
Az ajkam nyílna, beszédre.
Ki kell mondjam, hogy megértse,
De mindenem azt üvölti: Még ne!
|
Tovább
Vers: Maradhatsz
2019-05-25 08:00:01,
207 olvasás,
Destiny
,
gyűlöltelek amikor
rám rúgva az ajtót
padlóra küldtél
elnémítottál
befogtad a szemem
elzártál a külvilágtól
|
Tovább
Vers: Az üresség virágai
2019-05-22 06:30:01,
155 olvasás,
Denes
,
Valahol a csend magja
gyökeret vert bennem,
magányosság táplálja,
s amit eltemettem.
|
Tovább
Vers: Vörös és holt
2019-05-12 06:30:01,
186 olvasás,
Bánfai Zsolt
,
A lenyugvó nap
vére festi a tengert,
a nyugágyon
elfelejtett gondolat.
|
Tovább
Vers: Szimbiózis
2019-04-30 08:30:01,
163 olvasás,
Destiny
,
ha lehetne
mélyre szívnám a friss
levegőt szomjas tüdődbe
bordáim íve alá
szívem ritmusára keringene
a vér ereidben
|
Tovább
2019-04-23 08:30:01,
212 olvasás,
Destiny
,
szám mosolyra szemem
tavaszra éhes szerelembe
esem az első rüggyel
része vagyok a természet(em) nek
szikemarta folyómedreimben
|
Tovább
Ez+az: Összeforrva
2019-04-11 08:00:01,
273 olvasás,
CserAnna
,
Fulladozok.
Szívem maradék rejteke is kiapadt.
Tartalékaimat kilőttem az űrbe.
|
Tovább
Vers: Várni, csak várni…
2019-04-11 06:05:01,
158 olvasás,
zitaolah
,
Várni, csak várni reménykedve.
Falba vésni a sok vékony strigulát.
Csendben elfogyni testben, lélekben,
a tükörben számolni a ráncok vonalát.
|
Tovább
Vers: Megteremtve
2019-03-26 08:00:02,
174 olvasás,
Destiny
,
a semmi kiégett
pygmalionként rég
járatlan út szélén
jégből hizlalt torz
szoborrá formálta
megunt rémálmát
|
Tovább
Vers: Az éj csendje
2019-03-24 07:15:02,
233 olvasás,
Szati
,
Az éj fátyla hullik rám
a csendben, szobám
falán üldögélő magány,
behálóz a szürkeség,
simogatja bőröm, mintha
szánná az álmatlan éjszakát.
|
Tovább
Vers: Hústól tapadó
2019-03-05 09:35:02,
308 olvasás,
northman
,
Tajtékzó áradást tükröző palack vagy
de mégis üres - szellem(ed) messze jár
nehéz vágyaktól sóhajtó éjszakai tündér
néz befelé az ősztől nyúzott ablakon
tenyeréből jégvirággyönyör szivárog.
Megjegyzés: Közös vers Hatházi Áronnal.
|
Tovább
Vers: Világra vak
2019-03-04 08:35:02,
320 olvasás,
Vox_humana
,
Dermedt csendben
percek ütemei dobolnak füledben,
ölelj, ölelj, ölelj még.
|
Tovább
Próza: Kovács bácsi
2019-03-03 07:05:02,
325 olvasás,
CsókásiB
,
Kovács bácsi most is, mint minden advent harmadik vasárnapját megelőző pénteken, a szerény ebéd elfogyasztása, majd a szokásos egy pohárka bor szertartásszerű lassúsággal történő elkortyolása után felvette a gondosan kikészített ünneplő ruháját, a patyolatban már egy héttel korábban kitisztíttatott kabátját, fejére tette elnyűhetetlen kalapját, majd elindult a postára.
|
Tovább
Vers: Madárijesztő
2019-02-27 09:00:03,
232 olvasás,
lyanoka
,
karóra tekert
lélektelen báb
nézi az örökbe
forgó horizont
tájmetsző pengéjét
|
Tovább
Vers: Egyedül a magánnyal
2019-02-14 08:00:01,
202 olvasás,
Divima
,
Sebes idő szaggat
fáradt, ráncos kezet,
megette a rozsda
az avítt szemfödelet,
rongyos foszlánya
alig takarja
vértelen testét,
|
Tovább
Vers: Tudatosság
2019-01-28 09:30:02,
252 olvasás,
Divima
,
Belesimul a csendbe
fáradt, ráncos keze,
teszi a dolgát,
lassan... fogy ereje.
Ereje, ideje,
tudja ő ezt jól,
akkor sem tudja otthagyni,
a befejeznivalót.
|
Tovább
2019-01-27 06:45:01,
213 olvasás,
zitaolah
,
Eltévedtem a világodban...
Valahol benned létezem...
S bár most egyek vagyunk,
én mégsem érezlek.
Csak úgy hiányzol, ahogyan
Fájhat a félelem.
Csontig hatol,
minden rést kitölt.
Nem enged, görcsbe ránt.
|
Tovább
Vers: Néha itt ülsz
2019-01-26 09:30:01,
296 olvasás,
northman
,
Anyám egy térkép volt
a sivatagokon át egészen a jeges sarkokig
Két marokkal szórta szét
de nem szerette a városokat.
Arcán tűzhányók és tengerszemek
csillogtak abban a furcsa fényben
úgy hívták a Hold.
Sosem érték el de hittek
valamiféle ár-apályban.
|
Tovább
Vers: Lógunk egy kötélen…
2019-01-17 08:30:02,
227 olvasás,
zitaolah
,
Lógunk egy kötélen a hold alatt.
Egymásnak fordulva tép a szél.
Szemünk kiszáradt üveggolyó.
A vihar utáni csend beszél...
|
Tovább
Vers: Kesernyés reggel
2019-01-12 08:00:02,
245 olvasás,
Divima
,
Csámborgok üveges szemű
nincstelenség a társam
családról rég levált hímnemem
hörpöli a 40%-os eufóriát
|
Tovább
Próza: Csing-ling-ling
2018-12-13 08:30:01,
271 olvasás,
Aevie
,
Egykor én is normális voltam. Az élet azon részeivel találkoztam, ami élményt nyújtott. Pozitívat vagy negatívat, az most nem számít: hatott. Ahogy mindenki más, végigjártam a sulikat, aztán dolgozni kezdtem, ebben semmi különös nincs, inkább az a furcsa, ha valaki nem fekszik be a társadalmi elvárásoknak. Főleg, ahol kemény a szülői nyomás. Mindegy, szóval így vagy úgy, de valahogy eljutunk a felnőttkorig, nagyjából végignyalva az aszfalttól elkezdve az élet habos tortáit.
|
Tovább