Amatőr Művészek Fóruma

Refrén:
Létünk rohanó apró patak,
Hatalmas óceán a lelkünk.
Lágyan suttogó lélekszavak...
„Végre egymásra leltünk.”

Thierry Tisserand - Riff-Hifi

Az emberek közt élt,
Közülük csak egy volt,
Így nem látta a célt,
Harang érte nem szólt,

Maszatos arcú angyalok voltunk,
De emberré fejlődtünk vissza,
Legbelül tán mégsem változtunk,
S ez lehet a szebb jövő titka.

Mint a többiek, ő is olyan volt,
Hétköznapi ember.
Lelkének várában egyre csak barangolt,
S jóban volt Istennel.

Jeges szél nap,mint nap
Arcomba vág,
Köröttem egyre csak
Sírnak a fák.

Ne indulj kérlek,
Ezt el kell mondanom,
Mert elveszett a lényeg,
S tán nem lesz több alkalom.

A szó kétélű penge,
Lelkünkön ejt örök sebet,
Nem ez volt Istennek terve,
S félek, már mit sem tehet.

Megégett játékok között,
Lelt egy sértetlen plüsskutyát,
Mintha élne, lenne szíve,
Úgy ölelte át.

Valaki beéri annyival,
Hogyha csurran-cseppen,
Valaki vehet új kocsit,
Minden egyes kedden.

Tudom oly sok kérdés,
Feleletre vár,
Ám nem keresek választ,
Csak szeretnék élni már.

Mért lennék csak egy a százból,
Gyúrok neked angyalt sárból.
Szép nem lesz, sőt inkább csúnya,
Az élet úgysem kicsit durva.

Kérdések rágják egyre csak lelkem,
Melyekre választ nem kapok,
Tán halál várja az összes tervem,
S balga mód ébren álmodok.

Mesélj még az álmaidról,
A Csend tüzén elégnének lassan.
A néma szív nem válaszol,
Épp, hogy él, épp hogy dobog halkan.

Nézd, az Éhező,
Épp elterül a földön,
A Csaló felsóhajt,
Ma sem várja börtön.

SIDNEY BECHET - Petite Fleur

/Részlet a "Két világ között" című zenés-verses utazásból./

Hosszú órák óta
Ült egy padon a parkban,
Valami furcsa dalt
Dúdolt magában halkan.

Részlet a "Jézus Krisztus 2020" című rockmusicalból.

Eddig már a Balsorstól,
Kaptunk pofont bőven,
De nem tűrtük soha,
Bénult, néma csöndben.

Visszaadtuk bátran,
Busásan gyakorta,
Legszebb álmainkból,
Valóságot gyúrva.

Bridge:
Túlélők vagyunk,
Évszázadok óta,
Ha kell,harcolunk,
A gyáva csak egy szolga.
Míg élünk, alkotunk,
Más mi értelme volna?
Túlélők vagyunk,
Ez hosszú földi próba.

Legfontosabb dolgunk,
Szakadékhoz érve,
Mindenféle vitát,
Tegyünk gyorsan félre.

Hogyha mögöttünk már,
Ég az egész erdő,
Híd a túloldalra,
Csak együtt építhető.

Bridge:
Túlélők vagyunk,
Évszázadok óta,
Ha kell,harcolunk,
A gyáva csak egy szolga.
Míg élünk, alkotunk,
Más mi értelme volna?
Túlélők vagyunk,
Ez hosszú földi próba.

Refrén:
Mulandó a testünk,
De a lélek meg nem törhető.
Ha egy irányba tartunk,
Mindig lesz jövő.
Van még annyi tervünk,
S szívünk lükető erő,
Ha összeér a lelkünk,
Mindig lesz jövő.

Traffic...

Saját szerzemény...

Freddie King - Hide Away Cover

Me, Myself & The Minor Blues :)

Előadó: ChakaChe
Műfaj: rap
Zene, szöveg, rap, video: ChakaChe
(Deklaráció: ChakaChe név alatt jómagam, wabbit tevékenykedem, az alkotás minden részlete saját művem.)

A dal a világméreteket öltött járvány kapcsán született, egyfajta humort alkalmazva, csipetnyi politikával fűszerezve, egy kitalált személy gondolatait önti szavakba. Van-e/lesz-e igazságtartalma az elhangzottaknak? Döntse el mindenki maga.

Zene:Szakács Miklós
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Maszatos arcú angyalok voltunk,
De emberré fejlődtünk vissza.
Legbelül tán mégsem változtunk,
S ez lehet a szebb jövő titka.

Bridge:
Szeretni, és szeretve lenni...
Ennél többet nem kérhet senki.
Szeretni, és szeretve lenni...
Az élet értelme talán csak ennyi.

Lehetnék dalról
Álmodó gitár,
Mely portól sújtva
A sarokban áll.

Vagy szárnyszegett
Apró madár,
Összekuporodva
Csak csodára vár.

Refrén:
Hang vagyok,
A riasztó, fekete csendben.
Hang vagyok,
Különben halott a lelkem.
Folyamként áradok,
Madárként szárnyalok,
Amíg a dal lelkemben él.
Ha léteznek angyalok,
Jönnek majd szebb napok.
Mosolyod nekem a legszebb esély.

Ha naphosszat a Közönyt markolod
Ködbe vésznek a fények, és a lángok,
Ha álmaid majd újra vállalod ,
Életre kelnek az elfeledett táncok.

Mikor fáradt arcodon
Lélekmosoly pihen,
Legbenső önmagad
Megosztod velem.

Megérintve arcod
Lelkedhez érhetek,
S ennél már többet
Nem is kérhetek.”

Bridge:
Szeretni, és szeretve lenni...
Ennél többet nem kérhet senki.
„Szeretni, és szeretve lenni...
Az élet értelme talán csak ennyi.

Refrén:
Hang vagyok,
A riasztó, fekete csendben.
Hang vagyok,
Különben halott a lelkem.
Folyamként áradok,
Madárként szárnyalok,
Amíg a dal lelkemben él.
Ha léteznek angyalok,
Jönnek majd szebb napok.
Mosolyod nekem a legszebb esély.

Féregjárat- Egy kis zenei elmerülés a virtuális végtelenbe.

Saját versemet mondom el!

Eperimentális rock

Lásd, vak vagyok, éjszín világom fakó homály,
a sötét sem borzaszt talán,
ha szemem szemeddel lát.

Nem hallom a dalt, félénk csend a zene,
lépted puha árnyékán tétova kezem,
szíved dobbanása szól: halk énekem.

Egyszemélyes project.

Színeket akartam, a szemem behunyom,
A színeket csokorba gyűjtöm és összefonom.
Ahogy az ízeket a borban és a kenyér illatát,
A virágkelyhek kincsét, a mezők vibráló sugarát.

Tagok: Török Tóni - ének Gámentzy Eduárd - gitár Rózsa Gyuri-gitár Neményi Zsolt-dobok Munkácsy Zsolt- basszusgitár Sharpay Edel- vokál-ének

RAVASZ DAL

Este a bárban, mennyi szép lány van
ülnek az ablak előtt.
Nézem, csak nézem, ha lenne most pénzem
fizetnék mindnek egy sört.

Vad szél járt a városban
Mikor megléptem hazulról
Szereztem cigarettát
A sarki kocsmából

Sili Károly: Mamszi mamka

Mag hullik az ágyásba
Vizet hord a kanna
Öntözi a zöldséget
Mamszi mamszi mamka

Sili Károly: Hold alatt

Nem múlnak bennem a nyár éjszakák
Bőrünkön izzott a holdvilág
Ó még nem oly rég

Sili Károly: Kölyökhősök 1956.

Volt egy különös álmom
Szálltam az évek fölött
Félelemből felnőttem
Kölyökhősök mögött

Sili Károly: Titkos Ismeretlen

Új és új arcokon, keresem a régi barátok mosolyát
Pompázó kerteken, elhervadt virágok egykori illatát

S int a titkos Ismeretlen gyermekek csodák nyelvén
Dohosodó kapualjak ódon boltívén
A selyem tavaszban a lélegző réteken
Kéri szívem életem

Sili Károly: Dal a hajnalhoz

Ittam a hegyeink parázsló borát
Csókoltam néma éji angyalt
Ütöttem pohárral a dal ritmusát
Míg csak rám nem talált a hajnal

Kb. 19 évesen szereztem, jó szórakozást mindenkinek!