Amatőr Művészek Fóruma

Mosolyt alkotni
Bánatból,
A porból felkelni
Jó párszor,

Féregjárat- Egy kis zenei elmerülés a virtuális végtelenbe.

Dalszöveg:

His old bones covered by
Old and shabby mantle
His lack-lustre eyes
’ve been never cried

Megjegyzés: Metál zenekarom új dala, és a hozzá készült szöveges video.
A zenekar tagjai:
Kovács Attila - ének/vokál
Triesz László - gitár, programozás, szöveg
Kemény Zsolt - basszusgitár
Bertók Richárd - dobok

Ha tévúton jársz
Köszönd csak magadnak,
Léleksebeid
Majd újra felfakadnak.

Oly csúnyácska volt,
Még nevet sem kapott.
Szívében a remény
Lassanként elkopott.

Sárdobálás visszakézből
Reggel, délben, este,
Ha megtántorodsz a szembeszéltől
Maradj inkább csendbe.

Egy nap valami eltűnt,
Annyira csendben,
Annyira némán,
Észre sem vettem.

Rajzoltam egy angyalt,
És képzeld, életre kelt.
Mellém ült csendben,
S lágyan átölelt.

Lehet, hogy még nem hallottál róla,
A térképen is hiába keresed.
A való világtól találhatsz rá jobbra,
Léte oly sok kérdésre felelet.

Egérként is lehetsz király,
Ha oroszlán él lelkedben.
Tapodtat sem jutsz előbbre
Porszemként a szélcsendben.

Kihűlt már a nyár nyoma
Azon az őszi délután,
S a legtöbben siettek haza
Pesten és odaát Budán,

A verses hangjáték a humor és az erotika jegyében készült.

1. rész

Bogária emberi mértékkel mérve
Országnak nem nevezhető,
Ha lábad mindössze négyet lépne,
Ennyivel máris átszelhető.

Saját versemet mondom el!

Egymagunkban bandukolva
Az Élet országútján,
Nem tudhattuk, osztozhatnánk
Szebb jövőnknek kulcsán.

A Sors akarta, vagy véletlen volt,
Szembe jöttél egy szép napon.
Tán Ámor éppen arra táncolt,
Én ezt már nem tudhatom.

A Szeretet cserébe nem kér semmit,
Sohasem mérlegel,
Egyetlen egy szót sem kérdez,
Csak átölel.

Wass Albert:

Tóparton

Titkolódzó, égszínkék habokban
ezüst naszádon úszott át a hold...
S a nyári éjnek mystikus fátylában
remegve játszott száz piciny kobold.

A megégett játékok között
Lelt egy sértetlen plüss kutyát.
Mintha élne, lenne szíve,
Éppen úgy ölelte át.

Magamhoz

Elhalt már torkodban a jaj –
Mi végre most, hogy inkább a szemed
Üvölti mindnek: „Hagyjatok!”,
És közben arcodon könny ered?!

Tündérek és varázslók
Mi már nem leszünk,
De közös úton járva
Csodákra lelhetünk.

Ének:Rudolf R. Péter - Zene:Papp Béla - Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Él egy vándor,
Ki sosem fárad el.
Járhat bárhol,
Új kihívásra lel.

Nem keresi a bölcsek kövét,
Nem halmoz fel kincseket,
Nem vágyik semmi másra,
Csak igazán élni az Életet.

Ének: Rudolf R. Péter - Szöveg:Kerékgyártó Dénes - Zene:Csík Attila

Mint a többiek, ő is olyan volt,
Hétköznapi ember.
Lelkének várában egyre csak barangolt,
S jóban volt Istennel.

Eperimentális rock

Walking in the streets
Behind thick makeup
Your world is broken suddenly
A nerve-racking voice screams to your ears.

intro refrain
If I close my eyes,
It will grab me at once,
Take me to the other side.
I must remain vigilant.

Megjegyzés: Megjegyzés: Zenekarom egyetlen lassan kibontakozó, néhol már gótikusba hajló dala ez. Talán nyitásnak megteszi.

Szabad madár, az vagy nekem,
Kies határ, szív-kegyelem.
Messzi tájon jár a babám.
Nehogy fájjon gondol reám.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes


Ha kérdeznéd, hogy vagyok,
Majd válaszol ez a dal.
Sosem voltunk angyalok,
De nincs ezzel semmi baj.

Lásd, vak vagyok, éjszín világom fakó homály,
a sötét sem borzaszt talán,
ha szemem szemeddel lát.

Nem hallom a dalt, félénk csend a zene,
lépted puha árnyékán tétova kezem,
szíved dobbanása szól: halk énekem.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Reggel óta már megírtam
Vagy négy oldalt tele,
De összegyűrve a szélre bíztam
Hadd játsszon vele.

Egyszemélyes project.

Színeket akartam, a szemem behunyom,
A színeket csokorba gyűjtöm és összefonom.
Ahogy az ízeket a borban és a kenyér illatát,
A virágkelyhek kincsét, a mezők vibráló sugarát.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Reggel óta már megírtam
Négy oldalt tele,
De összegyűrve a szélre bíztam
Hadd játsszon vele.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Amikor úgy igazából
Súlya lesz a szónak,
Végre partot érhet
A bolyongó csónak,

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Amikor meghátrál a szél,
Völgyek mélyén meglapul.
Aki fellángolni fél,
Szívében a Csend az úr.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Ha szállsz,magasan szállj,
Égig érő hegyek felett.

Amit nem lát a szem
A száguldó szélben,
Láthatatlan madár
Az emberi lélek.

Ének:Rudolf R. Péter
Zene:Papp Béla
Szöveg:Kerékgyártó Dénes

Békés mosollyal arcán
Aknamező közepén állt.
Nem mozdult percek óta,
Tán egy égi jelre várt.

Tagok: Török Tóni - ének Gámentzy Eduárd - gitár Rózsa Gyuri-gitár Neményi Zsolt-dobok Munkácsy Zsolt- basszusgitár Sharpay Edel- vokál-ének

RAVASZ DAL

Este a bárban, mennyi szép lány van
ülnek az ablak előtt.
Nézem, csak nézem, ha lenne most pénzem
fizetnék mindnek egy sört.

Ének: Rudolf R. Péter
Zene: Papp Béla
Szöveg: Kerékgyártó Dénes

Egyre csak didereg a lelkem,
Míg "símogat" a Magány ostora.
Félek, hogy eltörik bennem
Hitem tartóoszlopa.

Vad szél járt a városban
Mikor megléptem hazulról
Szereztem cigarettát
A sarki kocsmából

Ének és zene: Gedeon András
Szöveg: Kerékgyártó Dénes

A járdán ülve száját
Nem nyitotta szóra.
A járókelők így hát
Azt hitték, hogy néma.