Ady Endre: A türelem bilincse - 5. közös vers
Füzetem: Szebb szavakra ha szüzen epedsz Mondd hát ki: miért? Apanázsodra vársz? SoproniGLaszlo Ásíts, de itt a színpadod! Itt nincsen portás, Itt nincsen porta. Mi nincs, most nehézség nekünk. vitorla Csevegtünk, és lazulj Híradó lázunk ép tûrésünk Szólunk, e perzselés bûn, s várjunk Rémes kor eltûnésünk Vojazs Helló, itt nincs gond! Merész végszó, nagyot mordult tollam szint’ vérzik, ma sincs hang… száj, félsz kinyitni. Janik Nem szánt ma, suttogód. Hagyj egy elmebeteget, A füzetnek kilincsén, Látod? Nyitva van! Denes De legbelül lezárom. Ne várd… Ne akard a féltõ barátot, hites éjek örök emberét! A füzetbe maszatolt türelmet. Eredeti mû: Ady Endre - A türelem bilincse Üzenem: Vedd magadra a türelemnek Rozsdás bilincsét S ha talán rossz a zár, Várj, míg megigazíthatom. Bilincsem voltál, Bilincsed voltam, Bilincs volt egész életünk, Szerelmünk és Napunk, Kikapóságunk és hûségünk, Csókunk, elernyedésünk, lángunk, Téves, sok esküvésünk, De jó bilincs volt, Derék béklyó S rabok voltunk volna mindétig, Ha nincs rabság és nincs bilincs. Vedd hát az utolsót, A legszerelmesebbet, A türelem bilincsét S várd, hogy mihamar Kegyetlenül lezárom. De várd, De akard a végsõ rabságot, Minden élet s öröm tetejét: A türelmet, Akarom, Üzenem. |
Regisztrálj!
Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad
oldalunkon, és írd le!