A háló halászai - 83. közös vers
Nagy boldogság nekem verssel A hálóra kerülni, Szeretek egy jó ötlettel A gép elé leülni. Ha már tudom, mirõl írjak, Dõl belõlem a sok szó, Hogy most nevessek, vagy sírjak, Már könnyen leírható. Leírom, mi szívem nyomja, Embernek mindíg van gondja. Hol sírok, hol nevetek, De itt vagyok veletek. Aarnyek Jó itt nekem, oh Istenem! A világháló elbír Mindegy hogy remegõ kezem Rövid vagy hosszú i-t ír Szakértõje vagyok kérem Lírának és prózának Olvasni is tudnék szépen Ha hozzám még szólnának Rag- és kínrím kínoz mindig Fejemre hát rá is hintik Rá se rántok barátom Az írást én imádom fefo Mint apró hal fickándozok álmok szótengerében, talán egyszer írni fogok sok szép dallamot, szépen. Godolatok és érzelmek áradnak a szívemre, godolatot és érzelmet simítanak lelkembe. Szeretnék szó-felhõ lenni friss esõként felnevelni, sok szeretet-virágot, jobbítva a világot. maszat Ha érzem hogy kell, hogy muszáj akkor írok, túl csordul Az érzelem, mint egy uszály Megy tovább és elfordul, adom magamból, ha nevet Akkor is! ha a halál motoszkál, vagy a szeretet Akkor is! Zúg a darált remény képe a holnapnak, de holnap majd a szótagnak, Szentelem a perceket, És Õ még ma eltemet. Janik Életem rímekben! Teszem, Utókor küszöbére, Tollam a kezembe veszem, Lázasan folyik vére, Jelenbe vésem a múltam, Holnap, múzsám a jövõ, Fáradtan, földre lehulltan, Gyengült testben az erõ. Eljövök, ha hívnak, várnak, Maradok, ha kellek társnak! Nyílik még ezer virág! Így marad szép-e világ! Tushee Csak írok egy üres lapra, Hátha kijön valami. Gondolnék valami nagyra, Eszembe jut a Nagyi. Hogy örökre itt maradjon, Képet készítek róla. Sokan vannak a falamon. Õk vezetik a tollam. Õk veregetik vállamat, Hogy emlékeim lássanak. Maradandó minden kép, Nem mint az emberi lét. sigmarion Jönne pennámra szó most is, hálómat nem találom, halat így mégsem foghatok, sehol itt a világon. Nézhetitek, mit leírtam, a hálóm az elveszett, bánatom immár távoli, és ez mégsem élvezet. Jobb szót nem tudok mondani, minden reményem távoli, bejárjuk a Világot, alkossunk egy családot. Szalesz S ha eljön egy nap, amikor Rímet szólni nem tudok, Se billentyûhang, se sikoly; Bent is néma maradok. Mégis ezt az elhallgatott Kínt meghallja valaki, S versének, mit épp felrakott Meghatnak a szavai. Versszeretõ rokon lelkek Tiszta szívvel ide gyertek Csak aranyhal úszik itt S a halászat boldogít! Rímképlet: ab-ab-cd-cd-ee-ff Szótagszám: 8-7, 8-7, 8-7, 8-7, 8-8, 7-7 (Himfy) 8 szó: boldogság, világháló, talán, remény, utókor, maradandó, távoli, valaki |
Regisztrálj!
Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad
oldalunkon, és írd le!