Navigáció


RSS: összes ·




Az élet ennyit ér - 230. közös vers

lezárva: 2010-11-20 00:00:00, 498 olvasás, kezdte: SoproniGLaszlo, 7 hozzászólás

SoproniGLaszlo
Még ég a gyertyaláng.
A létem alkonyán
elgondolkodtam én,
az élet mennyit ér?

Talpas
Hajnalból éjbe nyúlt,
ahogy sercenve gyúlt:
Anyám ölén éledt
egy csöppségnyi élet.

BladeAttila
Gyerekként daloltam,
Porban imádkoztam.
Meg tanultam kérni,
S mama lisztjét mérni.

emonye
Ifjú szívem lángolt
Lámpásként világolt
Enyém volt a jövõ
Lelkem szabad, hívõ.

Janitata
Ha felnõttként látod,
Kopik vándorbotod,
Éjszakától se félj,
Mindig a fényben élj!

mikvannak
Õszülve éreztem;
számadást kell tennem:
fennmarad-e nevem,
nélkülem végtelen?

Janik
Ég a gyertya. Csontig,
Él az ember. Csonkig,
Remél az ember, ég,
Az Élet, ennyit ér.

tonibacsi
A tûz nem haragszik,
Leég és elalszik.
Szöszmötöl egy egér,
Az élet ennyit ér!


Rímképlet: AABB
Szótagszám: 6/6/6/6
Felhasznált szavak: alkonyán, csöppség, gyerek, ifjú, felnõtt, õszülve, csonk (gyertyáé), elalszik.
A vers egy idõsödõ ember visszaemlékezése életének korszakaira. A szavak sorrendje kötött, de toldalékolásuk tetszés szerinti.
Külön kérés, de nem kötelezõ elvárás: Szerencsés lenne, ha a gyertyaláng végigkísérné a verset, a strófákban jelen lenne (Pl.: világít, izzik, elalszik, stb.). Azt sem bánnám, ha a vers utolsó sora maga a cím lenne. (Az élet ennyit ér)

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Tetszik?


Utolsó 50 közös vers:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · hazugsagok
 · PiaNista


Page generated in 0.0454 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz