A legnemesebb harcos - 206. közös vers
Király: Szavadat add, hogy ez a parányi föld, mit dicsõ lényed apádtól örökölt el nem vész a patkányok harca által, s vitézül nézel szembe a halállal! SoproniGLaszlo Harcos: Áldásodat kérem dicsõ királyom, harcolok éretted, ügyed szolgálom! E földdarabért, ha kell meg is halok, lator ellenségek, már pusztuljatok! emonye Ki fényes karddal küzd, kard által vész el Így bátran megyek csatába, harcra fel! Dicsõül halok, ha a sors ezt hozza De földemet védem, míg Isten hagyja tonibacsi Tréfáltam, harcosok, mit mondtam, nem ér! Ezért a birtokért kár egy cseppnyi vér. Hûségtek díjazom, éljen a haza! Fáradt vagyok én is, menjetek haza! tollhegy De állj! Ezt hangosan mégsem mondhatom! Csitulj bennem kín, vad izomfájdalom. Elõre hát, ki érez elég erõt! Én majd hõsként figyelem a harcmezõt. Tarpay Csupán csak figyelni? Gyávák dolga az! Szám, dörgõ hangon a harc mellett szavaz. Míg karombúl a büszkeség nem vész el ütöm az ellent rozsdás kelevézzel! Tonks Mert, ha csak innen kémlelném a csatát, Nyugalmam, lustaságba csaphatna át, És uram, hitványnak jutalmat nem ad… Ám kell a rang! Utánam, királyi had! vitorla Uram, itt rangon alul, van fegyelem Veled is szembe mennek,?- Nincs kegyelem! Miénk e föld, és nem lesz leigázva! Élhetünk? Éljünk! Más vérétõl ázva Rímképlet: AABB Szótagszám: 11/11/11/11 Szavak: föld, áldás, kard, vér, kín, kegyelem, büszkeség, nyugalom (A szavak toldalékolhatóak voltak.) Külön kérés: Az elsõ két versszak a király és a harcos párbeszéde legyen. |
Regisztrálj!
Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad
oldalunkon, és írd le!