Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tűz és Víz

, 604 olvasás, Uziel , 0 hozzászólás

Szerelem

Tűz és Víz:- de hogyan értsd meg,
Gyötrő vágyam, ősi kínjaival dönget nálam,
S ajkad piros szirmait, csókolnám hajnalig.
Felszárítom minden könnyed, lelkednek-testednek,
Így legyen könnyebb, s mindez, ha nem elég;
Vedd el tőlem, a lángot, amit leteszek ide; - eléd.
Igéző táncodnak, szeretkező hullámai,
Mossák le rólam; ezt a fájó, égő álmot,
Szivárványszínű- öleléseddel, oltsd ki bennem,
E lángoló, tomboló, tüzes világot.
Vagy hagyod, édes, hogy kialudjon ez a fény?
A még mindig szárnyaló, vak remény.
Lásd, érezd… lelkemet, érted;
Mindennap, izzó alázatba áztatom,
S szép, szemeidnek irisze mögé bújtatom.
Ahogy a nap olvad, alkonyatkor az óceánba
A szerelemnek, skarlát vörös egén,
Gondolatod, hűvös habjainak végtelen tengerén.
Szíved, legalább olyan vad tajtékain,
Amilyen emésztő vágy az enyém.
Emlékeim között; - tűz és víz, találkozása,
A fojtó mámor, oh hogy él.
A mindig; vágyakozó, forró szenvedély,
Lelked morajló lágy ölén.
Ahol záloga, az igaz, szerelemnek,
Egyetlen egy szó: - Örökre.
Ott szeretnék lobogni… én.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Uziel
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 22

Page generated in 0.0357 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz