Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hidd el

, 345 olvasás, Uziel , 0 hozzászólás

Szerelem

Fel s alá járkálok a szobámban, nem tudok aludni
Gondolataim, vágyaim nem hagynak nyugodni
Oly távolinak, oly elérhetetlenek tűnsz nekem
Mint a csillag…, melyen most szemem megpihen.

Keresek egy szempárt, egy arcot, egy méz édes ajkat
Várok egy hangot, mely szólít, de most hallgat
Vágyom az érintésre, amely forrón hozzám simul
Egy csodás érzésre ami az éjen átvonul

Hívok egy álmot, de most tova száguld az égen
Hidd el, tiszta szívvel vágyom rá oly régen
Hiányzol, kedves, hiányzol még ha nem is tudod, érzed
Mert ölelnék a végtelen téren át, s mindig csak;-téged.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Uziel
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 2
Kereső robot: 9
Összes: 31
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0248 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz