Navigáció


RSS: összes ·




Vers: szeretlek nagyon

, 7792 olvasás, Anubis , 2 hozzászólás

Szerelem

A világon csak te vagy nekem és én a tiéd vagyok.
A sötét éjben az égen vigyáznak ránk a csillagok.
Csak a szerelem a miénk s az nagy vagyon.
Mindíg veled leszek mert szeretlek nagyon.

Minden édes perc szép emlék, mégis fájdalom,
Mert tudom, hogy elveszítjük egymást egy napon.
Találkozunk az égben a legközelebbi csillagon.
Követlek téged majd oda, mert szeretlek nagyon.

De amíg itt vagyunk, örüljünk, hogy élünk,
Legyen közös a bánatunk és minden örömünk.
Veled ébredek és alszom el az ágyon,
Éjjel átölellek téged, mert szeretlek nagyon.

S kerüljünk bármilyen messzire egymástól e világon,
Vissza fogunk találni egymáshoz bármi áron.
S történjék bármi a visszavezető úton,
Azt soha ne felejtsd el, hogy szeretlek nagyon.


Megjegyzés:   Ezt 1996-ban írtam a páromnak amikor katona volt,
ékes bizonyítékául annak, hogy haza várom őt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Anubis
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 161
Regisztrált: 2
Kereső robot: 40
Összes: 203
Jelenlévők:
 · legna
 · Sutyi


Page generated in 0.3948 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz