Nem gondoltam,
hogy ez is lehet;
bámulok szivárványt,
hol eső sem esett,
s ujjaim között
fűszál tekereg.
Nem vártam,
hogy szerelmes leszek;
s szavaid úgy
iszom magamba,
mint vágyott tudást
a felnőttet játszó gyerek.
Nem reméltem,
hogy ez velem lehet;
földön járva is
felhőkön lépdelek,
magamban dúdolgatva
dédelgetek csendeket.
Nem hittem, hogy
ez így is lehet;
szomjasan kortyolom
átengedett lényeged,
mint italát régi részeg,
ki poharáért remeg.
Te hitted-e, hogy ez így,
és most is lehet,
Ami velem-velünk
megtörténhetett,
S leszünk egymásnak,
egymásra vágyó kedvesek?