Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Fülügyi jelentés

, 2312 olvasás, barnaleslie , 0 hozzászólás

Somolygó

Füleimmel énnékem nincs bajom,
mégis méltatlanul bánok velük,
pedig ők, kik vélem egyidősek,
kísérnek engem mindig, s mindenütt.

Határt szabnak fejemnek két felől,
mint két tenyér, lapulnak oldalán,
gátolva terjedését a térben,
melyért a sokaság megszólna tán.

Mivel oly régtől fülelnek rajtam,
hát komolyan kell számoljak velük,
s tán épp a tapasztalás sugalma,
hogy módosítsam meglévő helyük.

Ha mondjuk egyik, orromra nőne
- s e gondolat ne tűnjék merésznek -,
úgy mennyivel könnyebb dolga volna
vélem bármelyik fül-orr-gégésznek.

Vagy nem mástól kellene tudnom, ha
orrsövényemen nyílik a retesz:
hallomásból értesülnék arról,
hogy orrpolipom éppen hol neszez.

S hamarább észlelhetném, ha náthám
meg-megszörtyenne orromon belül,
sőt, én hallanám meg legelsőként,
ha itt a vég, s lélegzetem elül.

S így a szagokat, nem csak érezném,
hanem ügyesen meg is hallanám;
s ha bárki, tompán szelel a légbe:
tudnám ki volt, de számat tartanám.

De álmaim szuperlatívusza,
hogy szembogaram növeljen fület:
ez ábrándos önmagamnak volna
nyaktiló, netán nyúlánkabb szünet.

Mert akkor én, szemfüles lehetnék,
s büszkén vállalna mind, a sok rokon,
nem bárgyú művészlélek volnék, ki
hosszan ellik ily semmi dolgokon.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:

Fülügyi jelentés


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: barnaleslie
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 2
Kereső robot: 14
Összes: 29
Jelenlévők:
 · Divima
 · Öreg


Page generated in 0.0547 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz