Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyomor

, 432 olvasás, alvin , 8 hozzászólás

Gondolat

mit pislákolsz Rőtszínű Rémség
harcos ajkak üszkös vándora,
ráncostalpú fakó sötétség
kétség-támolygó bolond-ostoba?

...

elegen lettek bennünk a képek.
késeket akartunk, vágni a fából
keretnek annyit, hogy éppen belepje
lelkünk mocsarát a részeg homálytól.

erdőket irtunk a gazember ellen.
fogasra akasztott ruhánk a vállán
púposra ette a nemhasznált semmi
a Rőtszínű Gonoszság fekete bálján

kirakatablak múzeumvára!
hogyan is tehetnénk ennyi mindent?
tagadott fájdalom ezredes rangja
tagadja azt is ki tagadja Istent

mit pislákolsz Rőtszínű Rémség
mindig elveszett s megtalált nyomor?
megveszett szemem hogy ne lásson semmit
elé Te üveget önkézzel kormozol.

Megjegyzés: Bádogházak, sár, stb

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: alvin
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 44
Regisztrált: 6
Kereső robot: 13
Összes: 63
Jelenlévők:
 · aron
 · evinternet
 · leka
 · soksokk
 · Vox_humana
 · Zsiby


Page generated in 0.0592 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz