Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szövet

, 1074 olvasás, SajnosNem , 37 hozzászólás

Gondolat

Bár tudnám, hogy az arcom melyik minta,
még hány csomó, és hány tarka szál fon át.
Egyszerű ez, mint a vászon: egy sima,
egy fordított - mi szín itt, ím ott fonák.

Minden hitem csupán egy szőnyegnyi ma -
nekem jaj nincs tovább. Túl a rojtokon
e pár végnek semmivé kell válnia,
mert én a bársonyt is ronggyá álmodom.

Innen már látni a messzi fátylakat,
s hogy melyik kéz ölt meg - ott a foltokon.
Ha kiold a cérnazár és tűlakat,
a végtelent átfogom egy szál magam.


Megjegyzés: A műről a kritika rovatban vélemény olvasható.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: SajnosNem
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 5
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 14

Page generated in 0.0201 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz