Egy tolató munkás lendít zászlaján;
Legurult az a pár csepp a mozdony
Sziszegve pattogó acél-homlokán,
Síneken járt a karimás lábnyom…
Egy tolató munkás lendít zászlaján;
Legurult az a pár csepp a mozdony
Sziszegve pattogó acél-homlokán,
Síneken járt a karimás lábnyom,
S jajongott a talpfák fekete fokán.
Mintha hajtányokról lecsorgó ében
Színű vén este, mely odvában rág,
Lopakodna a töltés sötétjében,
S vasból rikoltó mozdulatlanság
Feszülne ellen a bazalt köveken.
Szemétbe szenderült csavarok lógnak
Az egykori gyors forgózsámolyán,
Pőre kocsit hátsó udvarba szórtak,
S már a bakter sem kövér; öreg… sovány.