Navigáció


RSS: összes ·




Vers: sötétség

, 455 olvasás, Spancika , 3 hozzászólás

Halál

"… Nem várhatom el hogy elkapj megint
Az élet dolga kit hova hint…"





    Sötétség, homály, félelem, rejtély
    Elnyel a végtelen taszító mély
    Zuhanok és reszketek
    Nincsenek már emberek
    Senki sem hallja sikolyom
    Nincs már ki tudná bánatom
    Nem várhatom el hogy elkapj megint
    Az élet dolga kit hova hint
    Lehet nem mellettem a helyed
    Más is zuhan Őt megmentheted
    Rajtam nem már nem segíthetsz
    Velem mindenki csak veszíthet
    Magammal rántalak pokolba
    Vérbe fájdalomba nyomorba
    Hullócsillag voltam az éjbe
    Itt az idő zuhanni a mélybe
    Hagyj magamra ne nézd végig
    Nem követhetsz egész a sírig

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Spancika
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 189
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 214
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2308 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz