Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Visszatérés

, 875 olvasás, Sexspear , 2 hozzászólás

Szerelem

Nem lehetek Veled, mégis nap, mint nap,
Emlékeink tűzében gondolataink randiznak.
Már nem ölelhetlek, s nem ízlelhetem szád,
Hiányoznak e szép dolgok, Veled éltem át.

Maradt a magányos jelen, visszatérés a múltba,
Ez egy visszalépés, vagy csak érés az újra?
Kétségek között sok múltbéli repesz, eressz,
Látványod varázsa lábamról mai napig levesz.

Nem akarsz engem, ám mégis keresel néha,
Nem vagy jó vadász, hanem én a könnyű préda.
Szörnyű, hogy néha, ha nem zaklatsz, várom,
Hogy mennyei illatod hátulról orromba szálljon.

Nehéz így a búcsú, s már nincs könnyű felejtés,
Vajh mért hagytál el engem, mond édes teremtés?
Emlékeim a búban öröm, az örömben bánat,
Nem vigasztal, hogy ez fejlődésem hasznára válhat…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Sexspear
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 78
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 94
Jelenlévők:
 · czila


Page generated in 0.0805 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz