még dúl a harc, és vág a vita -
csak tanakodik a taktika.
sző a csel, bősz kínt - fúrva farag
a felgyülemlett ok és harag.
talmi tettre, megbántó beszéd -
ma köszönés nincs, holnap ebéd.
a vacsora: rég elmúlt divat -
süsd meg magad a holmidat!
hogy ma se legyen kellem napod,
friss kedv-hajnalban beléd marok.
zord, savanyú arc, keserű száj,
s testben a görcs - az idegbe váj.
sötétedik, a múlt-szél cibál,
a volt világa - már fumigál.
a hullt idő, holt térbe pereg,
vak lápra lépnek torz szellemek,
s a kert mögötti határsoron,
halk, viharlámpás halál oson…