Navigáció


RSS: összes ·




Vers: DPankának

, 398 olvasás, lorina , 2 hozzászólás

Gondolat

Meghatódtam. Sírtam mint egy gyerek.
A magam elé képzeltem a neved,
Néztem a tündöklő kék eget,
A felhőkből a Te arcod nevetett. …





Nem tudom mit mondjak, mit írjak?
Nevessek inkább, vagy sírjak.
A ki nem mondott, le nem írt szavak
Az életet jelentik nekem.
A boldogságot, mit okoztál nekem.

Meghatódtam. Sírtam mint egy gyerek.
A magam elé képzeltem a neved,
Néztem a tündöklő kék eget,
A felhőkből a Te arcod nevetett.
Sokszor bátorítottál,
Órákon át kitartottál,
Félek nem tudom megköszönni Neked
E szeretetet.
A legszebb ajándékot adtad:
A könyvedet.

Szívembe zártalak,
Te már ott ragadsz,
Örökre a barátom maradsz!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: lorina
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 69
Regisztrált: 3
Kereső robot: 18
Összes: 90
Jelenlévők:
 · Öreg
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0738 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz