Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Eső után

, 596 olvasás, Alcar , 9 hozzászólás

Természet

Megdördül komoran az ég,
és átmenet nélkül ma még
lezúdul a zápor;
részegen issza majd az út,
a tér, a park s a szökőkút
- eső adta mámor.

Felnézek: lesz-e szivárvány,
varázslatos híd akárhány!
Néhány csepp már koppan,
hűs ital a szomjas földnek,
pettyes utcák tükröződnek
a zárt ablakokban.

Felgyorsul minden hirtelen,
táska és ing a fejeken,
bújnak fedezékbe;
itt még pislognak félvakon,
de már kitisztult nyugaton,
pár perc alatt vége.

Orromban állott por szaga,
ez a szag, ez kísér haza,
és amerre járok,
szanaszétázva a járdán
hevernek elhagyott-árván
az akácvirágok.

2007-08-16

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Alcar
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 35

Page generated in 0.0393 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz