Navigáció


RSS: összes ·




Ballada: A csodaszép lány balladája

, 769 olvasás, doom , 19 hozzászólás

Szerelem

Élt egyszer egy csodaszép lány,
Csodaszép lány, szomorú.
Sírva sétált héthatárra,
Kezeiben koszorú.

Hullott rája ezüsteső,
Ezüsteső, szivárvány.
Merre menjen, hol keresse,
Kedvesét e csodalány?

Tavasz nyílott csalfa szóval,
Csalfa szóval, erre hát.
Elindult a messzeségbe
Hátrahagyva otthonát.

Eljött a nyár, fény szitálta,
Fény szitálta homlokát.
Madárdalban, csillagfényben,
Megtört szíve dalra várt.

Sárga levél rezzen körbe,
Rezzen körbe, merre lát.
Szürke homály fonja által,
Könnyes idő lett e táj.

Havas hegycsúcs tör magasba,
Tör magasba, szüntelen.
Összeroskad gyönge lába.
- Szerelmemet nem lelem.

Elfeledett héthatárban,
Héthatárban, csend: halál.
Ott nyugszanak ketten párban,
Szívük egymásra talált.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Ballada
· Írta: doom
· Jóváhagyta: Biró Erika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 222
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2971 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz