Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Így lett

, 392 olvasás, bohhrr , 4 hozzászólás

Természet

Öregen és vénen
letaszított a trónról az élet
testi erőm odavész
lakályos semmiségébe
hol nem fájnak az érzések
odalesznek a semmiségbe.

Az élettől csak azt kaptam
mit másoktól elvehettem
nekik mennyi maradt
rég elfeledtem
mi lett velük
nem érdekel
csak a győzelem
tőlem mások mit vettek el
meg nem mérhetem

Kinek előtte sokat adott
megtarthatta vénen
kinek előtte sokat elvett
reménykedhet semmiségében

Sokaknak semmi
semmi a sok
a sokból elvett élet
kikből sokáig
oly szépen éltek
vajon kik érkeznek oda
ahol a sok már kevés
a kevésből elvett élet
odalesz a semmiségbe

És úgy
ahogy a fű megbarnult
a nyári őszben
ritka tollait már
gyéren eregetve
lett pókhálós az én fejem
teteje belemart a télbe
az ő fogait sem kímélte
a rideg takarta előlem
így lett

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: bohhrr
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 199
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 225
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.2003 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz