Navigáció


RSS: összes ·




Tanka: Tankák

, 461 olvasás, avenraa , 3 hozzászólás

Ezerszín

Az égbe szagol
földig lehajol a hegy
lépteinkre vár.
Selymes havat vet elénk
halkan belesüppedünk.

+

Megéled az ág
fűzfává göndörödik
be visszabújna.
Ősz karja libben fölé
kezet fog véle a tél.

+

Húr feszül fára
jajdul, perdül kínjába'
hangja megpendül.
Elpattanva ad hangot
ha végét veszti a húr.

+

Félelem ébred
egy gondolat megfogan
felizzik a szív.
Remeg a csillagokkal
Isten hidege rázza.

+

Hangok bóklásznak
betűk várnak sorukra
új szó születik.
Születik a volt ige
születik a lesz ige.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Tanka
· Írta: avenraa
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 22
Jelenlévők:
 · Fatyol


Page generated in 0.0537 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz