Csókkal indul álmos reggelem,
- korán van még, és félig alszom –
a párnámba temetem arcom, s kezem a hajadhoz emelem.
[…]
Szerető, forró ölelések,
ezzel kezdődjön minden napom!
Öleljen át most, azt akarom: két karod, mikor hozzád érek.
Tudom: fáradtan érek haza,
s csak egy kis nyugalomra vágyok,
- ritkák a tétlen délutánok – de aztán miénk az éjszaka.
Gondolok rád: naponta százszor,
vagy tán ezerszer: nem számolom.
Ha nem érzem kezed arcomon: tudom, hogy egész nap hiányzol.
Én olvasok, te tévét nézel,
de biztonságban vagyok, még ha
nem is beszélgetünk, mert néha rám néz egy angyal két szemével.
[…]
Csókkal indul álmos reggelem,
- korán van még, és félig alszom –
a párnámba temetem arcom, s kezem a hajadhoz emelem.
Fölém hajolsz minden reggelen,
- még sötét van, amikor elmész -
a reggeli kávém régen kész, de én a csókod ízlelgetem.
2007-01-19