Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Bolond idők

, 495 olvasás, kiskecelanyom , 0 hozzászólás

Természet

Áldjon, én Uram a mi öcsénk, a Szél, az Ég s a Lég s a Hó s a Hő, s a derűs és borús idő, kik által éltetsz mindent, ami él"- jutnak eszembe csitítóan a Naphimnusz sorai, amikor bolond idők járnak errefelé. Bolond hát, hiszen télen nyár vetkőztet, nyáron tél harapdál, orkánerejű szélviharok tépdesik a több száz éve szilárdan álló házakat, öreg fák esnek térdre, folyók lépnek ki medrükből, tengerek bitangolnak el…

Az idő a gazda mindenütt – tartotta valaha a parasztember. Ez a bölcsesség valamikor mély alázatot jelentett a természettel harmóniában élők számára. Egykor ismerték egymást fák, madarak, emberek. A növények viselkedése, újravirágzása, a megszokott táj hangjainak furcsa változásai, a felhők, fellegek alakzatmódosulásai, a széljárás, az égbolt színeváltozása, a Nap, a Hold a csillagok mind-mind tudósítottak valamiről. Nemcsak praktikusak voltak ezek az áthagyományozódó időjósló ismeretek, hanem valamiféle lelki biztonságot nyújtottak, a folytonosság biztos, kellemes érzését Ilyenek voltak a februári megfigyelések is: ha gyertyaszentelőkor (február 2.) kijön a medve a barlangjából, és napos időt talál, meglátja árnyékát, akkor visszabújik és hosszú lesz a tél. Vagy Dorottyához fűződő mondás: ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja - a fagyot. Zsuzsanna: elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és a pacsirták is megszólalnak Mátyás: ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát, és ha jeget nem talál, akkor csinál.
Most bolond idők járnak. Ki tudja, az elődök századokon át megszerzett tapasztalatait végleg eldobhatjuk már, vagy van még valamiféle érzelmi-szellemi antenna, amely ezeket a jeleket érzékeli? Globális felmelegedés – a kifejezés hallatán fel sem kapjuk a fejünket, mintha tőlünk teljesen független jelenségről lenne szó. Mintha valami távoli, idegen bolygó eseményeinek hírét kapná fel néha, egy-egy természeti csapás után a média. De miről is van szó? Tudósok szerint a felmelegedés következtében erősödik az üvegházhatás. Az elmúlt évtizedekben, a modernkor embere óriási mennyiségben kezdte az energiahordozókat (szén, kőolaj, földgáz) használni, elégetni, egyre növekvő igényei kielégítésére. Így kegyetlen intenzitással növekszik a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalma. Ezeknek a gázoknak a levegőben található koncentrációja évről-évre nő, fokozva a földi légkör üvegházhatását. Tudósok beszélnek arról is – talán nem elégszer -, hogy a légkör és az időjárás változásai kölcsönhatásban állnak az óceánokkal, a sarkok jéghegyeivel. Az Északi-sark a huszadik század közepén mért vastagságának negyven százalékát már elvesztette. Elképzelhető, hogy az üvegházhatás következményeként szakadt le a közelmúltban az Antarktiszról egy több ezer négyzetkilométernyi nagyságú jégtábla. Szakemberek úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt az elkövetkező ötven-száz évben akár 5 Co-al emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Ez a várható hőmérséklet változás körülbelül akkora, mint amennyi a jégkorszaktól mostanáig következett be.
Bolond idők járnak. Nem tudja senki megbecsülni, hogy mely területeket önt el víz – most Ausztrália déli részén, ahol sivatag volt, áradások vannak -, más területeket tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok. A tengerek kiáradása, az aszály és más hatások emberek millióit késztetik majd arra, hogy felkerekedjenek, új életteret keressenek maguknak a világban.
A környezeti állapot javítása miatt a nagy ipari termelést folytató államok kormányainak kell lépniük, de a hétköznapi ember sem lehet tétlen. Valahol a szívek rejtekében kell kezdődni a változásnak: szeretni kell a Földet, szeretni kell egymást, a gyerekeket, és e szeretetből fakadó erővel és felelősséggel kell követelni az egészséges élethez való jogot. "Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk, ki tart és táplál minket, hogy megélnénk, ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok színes virággal élénk."*

*Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz, fordította: Dsida Jenő

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Próza
· Írta: kiskecelanyom
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 328
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 355

Page generated in 0.4749 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz