Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Melódia a pillanatért!

, 852 olvasás, kaltes , 23 hozzászólás

Néhány szóban

Kiálltam ma az ablakunkba.
A levegő híves volt és karcolt,
befelé áramolt és harcolt
a meleggel, mely szökött fel…





Kiálltam ma az ablakunkba.
A levegő híves volt és karcolt,
befelé áramolt és harcolt
a meleggel, mely szökött fel,
s hullámzóvá tették a fák ágait.
Mélyeket szívva magamba építettem
a Mindenség érőit.
A hűs levegő lassan szántotta
légi utam, egészen a sejtekig.
Az orromba összegyűlt energiák
érzéssé válva adtak erőt.
A hideg, a friss kávé illata,
mit az imént főztem.
Szemem és fülem a környezetem
fogta fel. Oh… sok kis apró jel!
Belekortyolva kávémba,
még tökéletesebbé formálódtak
az energiák!
Hideg - meleg - kávé - pára -
szemét - színek,
és a fáknak furcsa ága.
Egy gerle-,
majd az avasi templom melódiája.
A város zaja,
majd megint hideg, s kávé…
egy melódia…
a teljes, egyé válásé…

… a pillanaté!

Miskolc, 2006. november 16.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: kaltes
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 3
Kereső robot: 11
Összes: 35
Jelenlévők:
 · eszgyé
 · legna
 · Öreg


Page generated in 0.0616 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz