Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kötél általi (Dr. B. Á.-nak)

, 622 olvasás, Alcar , 10 hozzászólás

Halál

És akkor elhallgatott minden.
Csend lett az elfüggönyözött szobában,
az olajozatlan kilincsben,
golyóverte ház ablakában…




    És akkor elhallgatott minden.
    Csend lett az elfüggönyözött szobában,
    az olajozatlan kilincsben,
    golyóverte ház ablakában.
    Bezártak ajtai a templomoknak,
    aznap nem gyóntattak a papok,
    a gyertyák is tócsává zsugorodtak,
    s ti hívek, némán áldoztatok;
    nem zörögtek a titkos iratok,
    sem a kerék a latyakos utcán,
    vénasszony tett a szájára lakatot,
    s nem nézett a férfi lányok után,
    nem kínált portékát a kufár,
    a piacon sem károgtak a varjak,
    halálba fúlt akkor a január,
    és az arcok merevre fagytak,
    nem rázták láncaik a rabok,
    székükben a szú sem percegett,
    még az óra is elhallgatott,
    a fegyenc sem számolta a perceket,
    mindenki földre szegezte szemét,
    s két kézzel a szívébe markolt,
    úgy széledtek volna szerteszét,
    és hagyták volna itt ezt az akolt,
    hogy beleüvöltsék a zúgó szélbe:
    elárultak minket, megaláztak!
    De szavaikat úgy törték kettébe,
    mint a gyújtósnak szánt szalmaszálat.
    Tudták már, tudták az emberek,
    hogy bár hallott a fül, de néma a száj.
    Tudták, hogy megölték lelküket,
    de egy percig megállni muszáj,
    mert a reményük anyja elvetélt…
    Elhallgatott mindenki sikolya.
    Amikor megrándult az a kötél,
    és szörnyűt roppant a csigolya.

    2006-11-08

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Alcar
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 1
Kereső robot: 11
Összes: 32
Jelenlévők:
 · PiaNista


Page generated in 0.0243 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz