Megint esik.
Ülünk az ágyamban.
Kop-kop cseppek. Némelyik
A párkányon durran szét
A másik halkan
Nyalja végig az üveget.
Oldhatatlan ellentét.
(Van, aki harcra született.)
Megint vita.
Dühtől reszketek.
Mondom a magamét. Hiba
Hisz nem érted: számomra
Teljes életet
A szétcsapódás nyújthat csak.
Karod vállam átfogja.
(Ne most! Ne így! Idegen vagy…)
2006. augusztus 4.
Megjegyzés:nem aktuális, de az esőről eszembe jutott…