Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egypercek

, 1271 olvasás, Szalesz , 8 hozzászólás

Mozaik

1.

Annyit mondott: viszlát.
Felszállt a vonatra.
Adott alamizsnát:
Puszira futotta.
Viszlát, apám! Viszlát…

2.

Csupán egyetlenegy perc volt
Amíg belém szeretett
Vallomása könnyedén szólt:
Tőlem kíván gyereket

Szemlesütve mosolyogtam
Eme őrült ötleten
Tudhatják: megbolondultam
Ha ágyamban Önt lelem!

3.

Bal kéz, jobb láb. Jobb kéz, bal láb.
Mászok fölfelé szakadatlanul.
Az ember gyakorolva tanul.

Tegyük-csak egy-kicsit-arrább…
Bal kéz csúszik, kötél nincsen.
Szent Péter keze a kilincsen.


(Jajveszékelnek mind a percek
Egymás halálába születnek
S én éppen közöttük
Egészen
Középen
Nézem, hogy söpörjük
Az órákba őket… peregnek
Könnyeim: sok ez már szememnek…)


Megjegyzés: 2006. augusztus 03.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: Szalesz
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 31

Page generated in 0.0436 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz