Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hasztalan…

, 695 olvasás, GoldDrag , 7 hozzászólás

Misztikum

hasztalan töltöm időm le,
tompaságomba száműzöm magam,
felejtek minden megnyilvánultat,
megelégszem azzal, ha tele a hasam…





hasztalan töltöm időm le,
tompaságomba száműzöm magam,
felejtek minden megnyilvánultat,
megelégszem azzal, ha tele a hasam…
eltűröm érintését a romlottnak,
angyali szemekre ügyet sem vetek,
ha megkérdezed miért teszem ezt,
fájdalmat kacagva magamon nevetek…
s tudom majd megérted te is,
ha utad elvisz azon túlra,
hol létezés, élet, idő és tér,
csak lehetőségként van megnyilvánulva…
kinőve testem, ha becsukom szemem,
Magam állítom a mindenség elé,
így simítom vakon az éleket,
s indulok a kintből, önmagam felé…
hasztalan töltöm időm le,
felejtek minden megnyilvánultat…
elvárni nem várhatok el semmit,
múltbéli álmaim jövőmbe nyúlnak…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Vers
· Írta: GoldDrag
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 33
Regisztrált: 2
Kereső robot: 16
Összes: 51
Jelenlévők:
 · aron
 · Tollas


Page generated in 0.0339 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz