Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Megismert idő

, 526 olvasás, Alicce , 4 hozzászólás

Elmélkedés

Gyerekkorral lépnétek a múlt nyomába
De csak loholtok hiába.
Árnyékát se veszitek észre a megvolt kornak
S hogyha néha még is beleléptek
Lábatok millió darabra törve
Ott maradtok meggyötörve!

Nem elég a jelen karja?
Ki könnyű kezét, ha nyakatokba varrja
Összelapulva sírva omoltok, arra
A földre, amit az idő teremtett alátok
Milyen szép is a könnyek árja…
És ki jelent ismer, a jövőt várja!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Ez+az
· Írta: Alicce
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 218
Regisztrált: 0
Kereső robot: 37
Összes: 255

Page generated in 0.3135 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz