Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Bénultság

, 464 olvasás, Gipsy , 8 hozzászólás

Sajgó lélek

Mit ér az életem, ha csak fájdalom kíséri
ha boldogság sosem, csak a bánat éri.
Bénult lemondással nézem tehetetlenül
hogy ittlétem ideje felettem elrepül.

Miért is születtem, ha élni nem akarok
egy tehetetlen érzés; a szomorúság vagyok.
Mozdulatlan, magamba fordulva tűröm
hogy a szív fekete kínja maga alá gyűrjön.

Gyászba borultak a napok, az éjjelek
mert nem vagy velem, mindentől féltelek.
Csak neked nyílna szám őszinte mosolyra
lehelj életet egy szenvedő szoborba!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Gipsy
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 28

Page generated in 0.0411 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz