Fején divat-piros sapka
− kétezeröt december hat −
pokróca melegen tartja
álmát a szivárvány alatt.
Talán koccintós borától,
behűtve mínusz tíz fokon,
lelke igazoltan távol
néz a villamosablakon.
Percenként feltűnik árván,
amint mankóján állva
lerázza hó-a-subáját,
fehéren leng a szakálla.
Mondja, valakinek mondja,
s a film kockái egyikén
ködfonatként úszó szava
jégvirággá nő az idén.