Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Farsang

, 855 olvasás, TREX , 3 hozzászólás

Farsang

Farsangi bálba ment a menyasszony,
vágya repesve várta a táncot,
hitte: az élet rítusa lesz ez,
éjjelibábként hozva románcot.

Sok fura álarc, sűrű tömegben,
és a menyasszony lelke kitárva.
Várja a párját. Fénylik a parkett.
Egymaga van: álarctalan árva.

Kábulatában körbetekintget,
nézi sok álarc szörnyű viháncát:
párba fonódva körbekeringnek,
lejtve a szíve áhítatáncát.

Fénylik a parkett, koppan a sarkak
furcsa, valótlan, ritmusos álma.
Áll a menyasszony ott a tömegben.
Itt a tömegben nincsen a párja.

Eljön a hajnal, arca de halvány:
álmos, elfáradt ő is a bálban.
Sok fura álarc? Mind hazamentek.
Csak a menyasszony könnye hibátlan:

Ott rebeg egyre, fénylik a parkett
összetiportan szűkszavú lakkján.
Áll a menyasszony hajnali törten,
halk remegés fut végig alakján.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Farsang
· Kategória: Vers
· Írta: TREX
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17
Összes: 27

Page generated in 0.0553 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz