Gyermekkorom szép emléke
Egy karácsonyeste,
Amikor a nagyszülőknél
Készültünk az estre.
Szorgos-kezű jó Nagymamám
Vattát tett a fára,
Úgy mesélte, hogy hópihe
Hullott most reája.
Diót hozott le Nagyapám,
Fentről a padlásról,
Mellé tett pár édes almát,
Kintről a kamrából.
Ezüstpapírt vettek elő,
Melybe diót tettünk,
Cérnaszállal körülfogva,
Fenyőnkre helyeztünk.
Fényes apró almácskákból
Újabb díszek lettek,
Hangulatot varázsoltak
A karácsony estnek.
Frissen kisült édes kalács
Az asztalra került,
Illata, a fenyőével,
Levegőben vegyült.
Gyönyörű szép emlékeim
Maradtak meg mára…
A szívemet elbűvölte,
A Szegénység Fája.