Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Téli keringő

, 748 olvasás, jasminflower , 4 hozzászólás

Gondolat

Hajamba fúrja
Ujjait a Szél,
Fütyül az Őszre,
Már Télről mesél.
Fákról lehullott
Az összes levél,
Szél telet hirdet,
Susogva zenél.

Éppen sétálok,
A várost járom,
Szél összekócolt,
De én nem bánom.
Karácsony közel,
Számolom, várom,
Mesés most minden,
Akár egy álom.

Égből érkező
Hópihelányok,
- Mint fehér angyal -,
A Földre szálltok.
Hajkoronámnak
Díszévé váltok,
Fürtömre hulló,
Ezüst csillámok.

Ha Szél táncra kér,
- Bíz nem tévedtek -,
Szél-keringőtől
Újjáéledtek.
Szél szárnyán szállva
Szerteszéledtek,
Közben én halkan,
Széllel éneklek.

- Ha fagyna éjjel,
- Suttogja a Szél -
Látnátok Lányok,
Mily hideg a Tél.
Reggelre mindent
Belepne a dér,
Jégvirág nőne,
S zúzmara-levél.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: jasminflower
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 101
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 119

Page generated in 0.0851 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz