Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Meseország

, 877 olvasás, Bogáncska , 2 hozzászólás

Természet

Fehér volt, s most zöld a táj
A hideg tél elmúlt már.
Járom az erdőt, ez legjobb barátom,
Nyugalmamat itt mindig megtalálom...



Fehér volt, s most zöld a táj
A hideg tél elmúlt már.
Járom az erdőt, ez legjobb barátom,
Nyugalmamat itt mindig megtalálom.
Mint hangszereken, játszik a fákon a szél,
S hozzá minden élő zenél:
Széncinege, s őszapó szól, varjak, és verebek,
A sok madár, s a szél együtt koncertet rendeznek.
S a virágok,hogy mégis részüket kivegyék:
Táncolnak - csak a hóvirág lógatja kis fejét.
Mint sok ezer apró, néma harang, borítják a földet,
köröttük a szél száraz avart pörget.
Rügyeznek a fák, s a rügyek halk pattanása
egy árnyalattal hallhatóbb csak, mint mikor a vakond a földet ássa..
Keringőt járnak a virágok:
kis tyúktarélyt, pitypangot, odvas keltikét látok.
Oly gyönyörű minden.
Oly hamar kivirít itten.
Meseországom oly csodás:
Börzsöny ez, nem vitás!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Bogáncska
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 2
Kereső robot: 14
Összes: 27
Jelenlévők:
 · Destiny
 · GoldDrag


Page generated in 0.0522 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz