Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kedves ábránd (Drága Vikinek)

, 592 olvasás, Alicce , 15 hozzászólás

Ezek vagyunk

Hát újra,
Agyamba fúrva…
Mint egy szöget
Belevertek…





Hát újra,
Agyamba fúrva…
Mint egy szöget
Belevertek…
Nem felejtek!
Dühösnek kéne lennem,
De vonz a közelség
Ismeretség
És még is utállak
Egy állat,
Szűkölsz.
És sebedből
Habzó vér folyik
Veszettség-vér
A semmiér’
Ölellek!
"Majd elmúlik"
Zokogok, suttogom
És véres kezemre nézek
Már nem érzek…
Elmúlt
Támasztékként hagylak
Magadnak,
Mert becsaptak!
Én voltam!
És most véget
Vetettem a nyomorúságnak
Már sírt ásnak
Agyamban a manók,
Neked
De én mennék veled
Mert egy emlék közös…
Megvillan újra a kés,
Éles,
mint az idő véges…
Utolsó csókom homlokodra
Lerogyva…
De még leköplek!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Alicce
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 230
Regisztrált: 1
Kereső robot: 43
Összes: 274
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.3637 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz