Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Negatív Eufória

, 822 olvasás, NapGyermek , 19 hozzászólás

Elmélkedés

fényruhám langyos kedvesség
még most is "elmentél"
te puha "kölcsön-kenyér"
és lőnek a napsugarak

ártatlanul
a paplan alatt imádom
az életből kijutott "igent"

de itt bent
nem vagy
és én sem vagyok

nem vagyunk
egykedvű-kedvtelen holnapok


mégis
még most is szagolom
fényruhám langyos kedvességét
még most is "láttam"
ízekre bontva számban
még itt van

mint te
ahogy rég nem vártam


a bánatból is keveset érzett
"még most is perceket"
ahogy így meghaltok "tőletek"
most tetszetek

"még most is sok fényruháim"
rengeteg


világon át már nem látó
látniakaró szegényes zaj-szilánk
tekintetemen nem
még most sem hallatszik át

és nem érzi az éjszakát
még most is "hajnalát"
a lélek


még most is "téged"
a bozontos utakon homályosan
zizegő holttestet
mert előttem
mielőtt ellőttem
jól festett

még most is "megtetted"
ahogy párnámra hajlik
az első kósza "madárcsattogás"
az leszek
agymosás

még most is "éltem"
mint mikor leláncoltan
bűzlik másnapos reményen

a "megértem"

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: NapGyermek
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 18

Page generated in 0.0265 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz