RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2005-11-02 12:00:00, 831 olvasás, NapGyermek , 19 hozzászólás
fényruhám langyos kedvesség még most is "elmentél" te puha "kölcsön-kenyér" és lőnek a napsugarak ártatlanul a paplan alatt imádom az életből kijutott "igent" de itt bent nem vagy és én sem vagyok nem vagyunk egykedvű-kedvtelen holnapok mégis még most is szagolom fényruhám langyos kedvességét még most is "láttam" ízekre bontva számban még itt van mint te ahogy rég nem vártam a bánatból is keveset érzett "még most is perceket" ahogy így meghaltok "tőletek" most tetszetek "még most is sok fényruháim" rengeteg világon át már nem látó látniakaró szegényes zaj-szilánk tekintetemen nem még most sem hallatszik át és nem érzi az éjszakát még most is "hajnalát" a lélek még most is "téged" a bozontos utakon homályosan zizegő holttestet mert előttem mielőtt ellőttem jól festett még most is "megtetted" ahogy párnámra hajlik az első kósza "madárcsattogás" az leszek agymosás még most is "éltem" mint mikor leláncoltan bűzlik másnapos reményen a "megértem"
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς