Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A megfakadt Útfának is van gyümölcse…

2005-10-20 14:00:00, 694 olvasás, GoldDrag, 7 hozzászólás

egy csepp gödörbe széket rakni,
csendből született élménylepkéket
kinn az úton hagyni, a lépkedő,
nemislétező, tömegesen arra járó
és kelő gondolatok alá…
hát az badarság…
felülni egy falra, miközben rájössz
nem is arra vezet az út,
hanem alant folyik a mentén és tovább,
néha megvilágosodással ér fel,
legalábbis jobb, mintha lelked tükrébe
nézve törnének szét téged dirib-darabokra…
olyankor sejted véged…
pillantokra…
no és amikor egy kézen állva, fejtetőn,
nézed a naplementét
egy kiszáradtnak nem nevezhető,
tónak sem nagyon,
inkább csak fotorealisztikus látomásnak hihető
Tapasztalás fraktál legtávolabbi fürtjében…
akkor rájössz mennyire is végtelen a benned lévő,
szürettől vetésig tartó terméketlennek hitt időszak…
és az életed…

Elmélkedés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: GoldDrag
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 206
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 235
Jelenlévők:
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.8549 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz