Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Dönteni kell

, 374 olvasás, Neonlight , 4 hozzászólás

Sajgó lélek

Félek, ha a szívemre és ezáltal rád hallgatok,
Akkor az nekem újra és újra fájni fog.
Ha pedig az eszemre hallgatok,
Mondhatom-e még ezután: - Boldog vagyok!…





Félek, ha a szívemre és ezáltal rád hallgatok,
Akkor az nekem újra és újra fájni fog.
Ha pedig az eszemre hallgatok,
Mondhatom-e még ezután: - Boldog vagyok!
Képes-e bárki más betölteni a helyed?
Mindennap ezzel fekszem és kelek.
Hiszen…
Ha egy pillanatra el is feledtem,
Azt kit mindig is szerettem.
Ettől még imádom a tündér lánykát,
Ég kék szemét, puha száját.
Hiányzik az érintése,
Felhőt kergető nevetése.
Sírásra görbülő pici szája,
Mikor valami nagyon bántja.
Aztán meg…
Eszembe jut, ahogy hideg szívvel a lelkembe gázolt,
Semmibe vett mindent mi régen egy család volt.
Most újra törölgeti könnyeit,
És felém nyújtja remegő kis kezeit.
Azt mondja: -…!
De napról napra mégis csak folytatja,
Mi mindent tönkre tett!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Neonlight
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 29
Jelenlévők:
 · PiaNista


Page generated in 0.0487 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz