Túl sok vers szól a halálról.
Az élet viszont sok változatosságot hozhat magával.
A MILYEN, rajtunk is múlik.
Fúj, Te elvadult,
Megrögzött Élet!
Oly sokan festik le,
A halálos képet.
Miért nem találják
Az élet örömeit?
Szégyelni nem kell,
Ha mélyponton vagyunk.
A mélyből a magasba
Könnyen szárnyalhatunk.
Aki meg akar halni,
Keresse a jót.
Örüljön annak,
Ha kap egy kedves szót.
Keresse az életben
Mindig az igazi valót.
Örüljön a napnak, fénynek,
A kedves szót ejtő Embernek!
Ha sikerül a kicsit is szeretni,
Miért kell a halál?
Vagy erre gondolni!
Rövid idő kell, - ha
Mindenki magára talál.
Vissza az életbe,
Gyertek elesettek!
Mint "HOMO SAPIENS"
Úgy éljetek!