Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. csillagok figyelője

, 2257 olvasás, SajnosNem , 50 hozzászólás

Fohász

- egy barátom emlékére -

halk a szó és halvány a szín
ami a múlt emlékrésein
otrombán átszökik néha

nyelv száj torok szem
nem mer még sírni sem
csak nyakamon dagad a véna

emlékezem: ittuk a gint
és úgy tettünk mint
kiket semmi nem érdekelne

neked mindegy merre vagy
a plútón vagy föld alatt
egy hálás csillagra lelve

nevetve pár korty után
„haljunk jó korán!”
mondtam és bólintottál - érted

de én maradtam itt
mozdulataid
most hidegen kőbe vésted

csuklódon sosem volt óra
a hülye mutatóra
mégis miért nézett szemed?

már a bolygók járják utad
és új kapukat kutat
halálra vágyott lelked

ezegyszer késhettél volna
sikolt minden perc óra
amit eltemettek veled

köszönj rám ha éppen
a göncölszekéren
elrepülsz álmaim felett


Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:

csillagok figyelõje


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: SajnosNem
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 4
Kereső robot: 17
Összes: 35
Jelenlévők:
 · gszabo
 · Kavics
 · Ravain
 · Szati


Page generated in 0.0412 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz