Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csillag úton

, 80 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Mikor égi útra térek,
Körbe vesznek csillagfények.
És messze járok földtől,
Nektek én onnan köszönök.
Göncöl szekér visz majd ott fönt,
Velem végtelenbe zötyög.
Vissza tekintek múltamra,
Megélt szép, pokol napokra.
Emberként éltem a földön,
Fájdalmakban egy kis öröm.
Tudd szerettem valamiért,
Élni ott, emberiségért.
Egy vagyok közületek,
Család barát hord szívetek.
Vagytok kik engem ismertek,
Talán még nem felejtetek.
Rátok hagyom emlékeim,
Barátaim szeretteim.
Vigyázzák angyalok álmom,
Szívetek, szívembe zárom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 3
Kereső robot: 10
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Alberczki László
 · PiaNista
 · Sandor


Page generated in 0.064 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz