Temesvári Pelbárt szerzetes író írt először magyar farsangról a tizenötödik században. Érdekes régi magyar elnevezése volt: csonthagyó vasárnap, ötvened vasárnap, húshagyó vasárnap, kilencben hagyó harmadvasárnap...
Felvidéken kedvelt szokás volt az Asszony farsangolás férfiak nélkül! Jelképes borotválásért cserébe a férfiaktól kaptak a pampuska sütéshez hozzávalókat, liszt, tojás stb. Rengeteg fánkot sütöttek, ettek-ittak, férfi módra mulattak!
Karnevállal ünnepelnek a rióiak és velenceiek is. Rióban egész évben lázasan készülnek erre az EGY napra pompás jelmezekkel, táncokkal, latin-amerikai ritmussal. Velencében, a lagúnák városában kecsesen ringó gondolákon szebbnél-szebb álarcokkal régi szép ruhákba bújva járják végig a velencei polgárok a várost.
Sokác eredetű a magyar népi Télbúcsúztató busójárás Mohácson. Kerepléssel, csattogtatással, ijesztő subás maszkokkal vonulnak végig az utcákon. Jankele is ott van a busók között, a lányokat távol tartja a pajzánkodó busóktól, a gyerekeket megkergeti. Eredete a régi időkbe nyúlik vissza. Jankele Grün bécsi zsidó ruhakereskedő volt. aki Mohácson használt ruhákat árult zsákokban. A helyi gyerekek kicsúfolták, ilyenkor repült a zsák feléjük. Később farsangi alakká vált Jankele figurája.
Farsang utolsó napja Húshagyó kedd, a mulatságnak, evésnek- ivásnak böjtje van, méghozzá negyven napos, Húsvétig...
Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13 
Összes: 25
Jelenlévők:
