Navigáció


RSS: összes ·




Vers: vágyak ölében hallgat a végzet

, 96 olvasás, Pekka , 4 hozzászólás

Álom

csillogását a hajába sodrom
a nyárnak és a szelekbe kiáltott
álom megkopott képeit eloldom

bekopogott az éj és megállt ott
mellette kikócolta a hajnalt fényt
lopott míg ringva álmodtam az alkonyt

egy hervadó szépség koldusaként
a pirkadat elérte mint egy asszonyt
az ég alját még karcoló fuvallat
és suttogás a vágyak ölében

hallgat a végzet akit a sors vallat
az éjbe rejtett szótagok öblében
hangtalanul sötétségbe szórtak
és a szavak omló selyemről szóltak

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 1
Kereső robot: 9
Összes: 30
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.3343 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz