Navigáció


RSS: összes ·




Vers: "Jézus Krisztus 2022" 06. - A Káosz és az Anarchia

, 103 olvasás, Déness , 11 hozzászólás

Hit és vallás

Ki most épp ezt olvasod,
Nem is sejted holnapod?
Rémes lesz a titok nyitja,
Hogyha elég csak egy szikra,

S amikor majd lángra lobban,
„Lélekgerinc” nagyot roppan,
S jót nevet a gerinctelen.
Velem leszel, vagy ellenem?

A Láng, hogyha éhes szörnyen,
Felfal várost majd e-képen,
Neve is van, bár ne lenne,
„Ő” a Káosz, s kész a terve.

Testet ölt, mert képes erre,
Pillantása, mint két penge,
Felhasítja ősi álmunk,
Hogyha egyre csodát várunk.

Aki tétlen, mind áruló,
Így lesz ő az uralkodó.
Nekem hitem a fegyverem,
Velem leszel, vagy ellenem?

Trónra ülve hízik mája,
Félelem a koronája,
Hadak ura áll mellette,
Torz pörölyként súlyt le ökle,

Vérvörös lesz minden lépte,
Hogyha nem hullsz majd le térdre.
Ugye tudod már a nevét?
Jelenünkben jövőnk a tét.

Úgy hívják, hogy Anarchia,
Nem véd tőle apró szoba,
Ellened nem emel vádat,
Csak rád töri az ajtódat.

Észbe kapni késő lesz már,
S a téren a Vén kaszás áll...
Amit látok, alig hiszem,
Kifeszítve feszületen...

Ennyi már a Béke léte,
Hiába hullt Jézus vére?
Hogyha ez csak egy rémálom,
Az ébredést régen várom.

Ám hogyha a jövőt láttam,
Ezer várost talpig lángban,
Kérdést újra fel kel tennem,
Velem leszel, vagy ellenem?

/A Mesélő monológja végén széthúzódik a függöny, de egy fénysávot kivéve teljesen sötétségbe borul. A fény épp átöleli a színpad közepén ülő Jánost. Egy üveg sör van a kezében, melyből iszik pár kortyot, aztán kezdetét veszi egy dal az előadásában.
A színpadkép azt jelképezi, hogy mindez a lelkében történik. /

A VILÁG KÖZEPÉN

Tudom oly sok kérdés,
Feleletre vár,
Ám nem keresek választ,
Csak szeretnék élni már.

Úgy igazából élni,
Nem csak lődörögni,
Az emberlét ösvényén,
Együtt végigmenni.

Refrén:
Leülnék most a földre,
A világ közepén,
S meghívnálak egy sörre,
Csak Te lennél, meg én.
Ha néha elveszítlek,
Mindig megtalállak,
Ugye lehet még esélye,
Egy sokkal jobb világnak?

Van még annyi dolgod,
Néha téves úton járunk,
Jövőnk legszebb álmod,
Ha hitünk lesz a várunk.

Van még annyi terved,
Itt vagy, mégse kérdem,
Épp elég, hogy érzem,
Miről szóljon létem.

Refrén:
Élsz, mint egy égi vándor,
S hírnököd a fény,
De Rád lelhetek mégis,
Lelkem közepén.
Ha néha elveszítlek,
Mindig megtalállak,
Ugye lehet még esélye,
Egy emberibb világnak?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: Déness
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 33
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.0465 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz