Navigáció


RSS: összes ·




Novella: 113800 óra VII. rész

, 42 olvasás, Akula , 4 hozzászólás

Misztikum

- Na ez jó volt! - nevetett Gerzson – Hol is tartottunk?
- A szakirodalmi háttérről érdeklődtél – felelte Ágoston
- Ja, igen! Mindez nagyon érdekes magyarázat a tárgyak mozgására..... és szerinted mi mozgatja a töltéseket?
- Szerintem ki fogod találni!
- Fogalmam sincs...
- Segítek! Említettem, hogy a jelenség visszavezethető elektromos és mágneses hatásokra. Szerinted ha az elektromos és a mágneses tér egyidejűleg jelen van akkor milyen erő hathat egy elektromosan töltött részecskére?
- Hm!... Megvan! A Lorentz-erő! - kiáltott fel Gerzson, miközben egy nagyot kortyolt a söréből
- Helyes! Érdekes, hogy Faraday is a Lorentz-erőt alkalmazta amikor az elektromos energiát mechanikai energiává alakította. Talán ha alaposabban tanulmányozta volna az asztaltáncoltatás jelenségét, azon keresztül is rájöhetett volna a villanymotor elvére!
- Sic transit gloria mundi! - sóhajtott Egon – Amúgy mikor vetted észre, hogy különleges képességeid vannak?
- Tavaly kezdődött, amikor egy levelezőtársam meghívott magához Angliába! Két hetet töltöttem ott és az egyik este láttam a TV-ben Uri Geller parafenomén műsorát. Akkora hatással volt rám, hogy a műsor után kipróbáltam én is a kanálhajlítós műsorszámát. Én lepődtem meg a legjobban, hogy nekem is sikerült! Azóta vettem észre, hogy a tudati befolyásom a környezetemben lévő tárgyakra észrevehetően megnőtt!
- Mi volt ez a műsorszám pontosan?
- Elővettem a konyhaszekrényből egy rozsdamentes acélból készült evőkanalat. Gyengéden dörzsölgetni kezdtem a nyél fej alatti részét és kis idő múlva az említett szakaszon az anyag képlékennyé vált, és a kanál meghajolt. Elég bizarr jelenség volt! Ha satuba fogtam volna a kanalat akkor sem tudtam volna így eldeformálni fizikai erővel!
- Na hiszen! - szólt Gerzson – Egy bűvésztrükktől lettél ekkora mágus?
- Ez nem trükk kedves Gerzson! Nekem aztán elhiheted, hiszen a saját bőrömön tapasztaltam meg. Határozott összefüggés van a kanálhajlítás jelensége és az asztaltáncoltatás között! Egyébként nem tartom magam mágusnak. Amúgy a TV műsornak nagy visszhangja volt Angliában. Az adás után több ezer ember tapasztalt magán hasonló jelenségeket mint én.
- Nagyon érdekes! Amondó volnék, hogy rendeljünk ki egy újabb kör sört!
Miután visszajöttek az asztalukhoz a sörökkel, folytatták a beszélgetést:
- És, hogyhogy a csinovnyik elvtársak kiengedtek a hanyatló nyugat fertőjébe? - kérdezte Gerzson - Nem féltek, hogy disszidálni fogsz?
- Szerencsém volt! - felelte Ágoston – A disszidálási valószínűséget alacsonynak ítélték meg az esetemben!
- Meg se fordult a fejedben?
- Komolyan nem! Én ebben a kádári fridzsider-szocializmusban megtaláltam a számításomat. Ha nincs veszítenivalóm, talán megfontolom! De egy új országban, idegen nyelvi környezetben egy új életpályát kiépíteni mindig rizikós. Ráadásul ott a kapitalizmus farkastörvényei között a konkurenciaharc is erőteljesebb a szakmámban!
- Szóval a krumplileves, legyen krumplileves?
- Valahogy úgy!
- Élhetetlen vagy! - nevetett Gerzson
- Mondjuk volt egy pillanat, amikor majdnem kint maradtam! Az Uri Gelleres TV-műsor mellett a levelezőtársammal megnéztünk egy Deep Purple koncertet az új énekessel David Coverdale-lel!
- Azta! Te aztán mázlista vagy! - felelte Gerzson és Egon kórusban
- Tehát, most, hogy megismertük az asztaltáncoltatás mögött álló jelenségeket. - mondta Egon – Elképzelhetőnek tartod, hogy hasonló hatásokat a holtak szellemei is kiválthatnak?
- Még nem mondtam el mindent! A szeánszok során, vagy a mindennapi életben szoktam tapasztalni olyan furcsa jelenségeket, amelyek a háromdimenziós anyagi világ keretei közt, szerintem nem magyarázhatóak!
- Mire gondolsz?
- Például kisebb-nagyobb tárgyak eltűnnek körülöttem lezárt szobákból és valahol másutt újra előbukkannak.
- A lakáskulcsom ezt mindig eljátssza! - nevetett Gerzson
- Igen, de az én esetemben nem szimpla feledékenységről van szó! Tegnap például a fürdőszobámban fésülködtem, és határozottan emlékszem, hogy a fésűt visszatettem a polcra. Aztán megöntöztem az erkélyemen a muskátlikat, és két virágcserép között észrevettem a fésűmet, amit öt perccel azelőtt használtam. Amikor megfogtam, kiejtettem a kezemből, annyira forró volt! Visszamentem a fürdőszobába és láttam, hogy a fésű eltűnt onnan ahova öt perccel azelőtt tettem, ráadásul csukott ajtó mellett!
- De, hogy mehet át egy szilárd test a falon?
- Normál körülmények között három dimenzióban sehogy! - ismerte el Ágoston – De ha négydimenziós modellben gondolkodsz, akkor a jelenség teljesen hétköznapivá válik!
- Ez nekem még mindig homályos! Felvilágosítanál?
- Transzponáljuk le a jelenséget egy kétdimenziós síkra! Tételezzük fel, hogy kétdimenziós lények vagyunk. Hosszúságunk és szélességünk van, magasságunk nincs. Eddig tudtok követni?
- Igen!
- Ilyen körülmények között, ha egy zárt síkidom határai között tartózkodnánk, akkor nem tudnánk kijutni belőle. Ahhoz, hogy kiszabaduljunk, egy 90 fokos fordulatot kell vennünk a harmadik dimenzió felé, majd a síkidom határain kívülre kell visszakerülnünk a kétdimenziós síkra. Eme jelenség analógiája, mikor egy lezárt háromdimenziós térben a tárgy tesz egy 90 fokos fordulatot a negyedik dimenzió felé és ennek segítségével eltűnik a lezárt térből és valahol máshol visszatér a harmadik dimenzióba.
- Eszméletlen, hogy veled mindig történik valami!
- Ezt a jelenséget mások is megtapasztalták, nem én találtam ki! Neve is van: teleportáció!
- Tehát a különböző számú dimenziók között 90 fokos irányváltások vannak? - kérdezte Egon
- Így van!
- És, hogy illeszkednek a kísértetek a négydimenziós modellbe?
- Már megint ezekkel a kísértetekkel jössz! - nevetett Gerzson – Ágoston, neked mi a véleményed erről?
- Ha a világképünkbe stabilan be tudnánk építeni a negyedik dimenziót, akkor egy csomó furcsának tartott jelenség egyszeriben hétköznapivá válna. Véleményem szerint a kísértetekre is ez a sors várna, ha otthonosan tudnánk mozogni a negyedik dimenzióban. Ez azonban a földi életünk során még nem valósítható meg. Viszont a feltételezéseim szerint a halálunk után átkerülünk a negyedik dimenzióba.
- Ez elég meredeken hangzik! - felelte Gerzson – És ebben a negyedik dimenzióban majd négy kiterjedésünk lesz?
- Nos először talán tisztázzuk, hogy ebben az esetben mit értek a dimenzió fogalma alatt! Ilyenkor nem a megszokott matematikai értelemben beszélek a dimenziókról, amely magába foglalja a háromdimenziós teret, az x, az y, és z – tengelyek mentén, amelyet anyagi részecskékből álló objektumok töltenek ki. Inkább az anyag hullámtermészetéből indulok ki.
- Hogy, micsoda?
- Az anyagot felfoghatjuk úgy, hogy pontszerű részecskékből áll például atomokból, vagy molekulákból, illetve értelmezhetjük úgy is, hogy ezek az anyagi részecskék hullámtermészetűek. Nem tanulmányoztad a kvantumfizikát?
- Csak érintőlegesen, természetes kíváncsiságból, egyszerű laikusként. De ennél a pontnál mindig elakadtam. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy hogyan lehet valami egyszerre hullám is, meg részecske is?
- Én inkább kétfajta értelmezésről beszélek, amelyekről a tudatom dönti el, hogy melyiket célszerűbb alkalmazni. Amikor a tárgyak teleportációját magyaráztam, akkor az anyag részecske természetéből indultam ki. Ebben az esetben – ahogy arra Egon helyesen következtetett – az egyes matematikai értelemben vett dimenziókat 90 fokos irányváltások választják el egymástól. Viszont ha az anyag hullámtermészetét vesszük alapul, akkor a különböző dimenziók, különböző energiaszinteken helyezkednek el. A magasabb dimenziók magasabb frekvencián rezegnek, ezért az energiaszintjük is nagyobb, az alacsonyabb számú dimenzióknak pedig értelemszerűen alacsonyabb a frekvenciája és az energiaszintjük is kisebb. Így egy adott térrészben rengeteg dimenzió helyet foglalhat anélkül, hogy zavarnák egymást!
- Nem nagyon értem még most sem! - felelte Gerzson
Egyszerűen képzelj el egy rádiót, amelynek a keresőgombja segítségével különböző állomásokat találsz különböző frekvenciákon. A dimenzióknál is ugyanerről van szó! Ha például a testem részecskéinek a rezgésszámát megtudnám növelni a negyedik dimenzió szintjére, akkor egyszerűen eltűnnék ebből a világból és megjelennék a negyedik dimenzióban. Egon kérdésére visszatérve ha a kísértet jelenségek magyarázatába bevonjuk a negyedik dimenziót, akkor könnyen magyarázatot tudunk adni a kísértetek számos tulajdonságára, például, hogy miért tudnak akadály nélkül átmenni a falon? A magasabb dimenzióban élő lények számára az alacsonyabb energiaszintű háromdimenziós tárgyak nem jelentenek akadályt és gond nélkül átsétálnak rajta. Egymással viszont kezet tudnak fogni, mivel a szellemtestük azonos frekvencián rezeg, így a két szellemtest között anyagérzet alakul ki.
- Én kezdem érteni! - mondta Egon – A rádióhullámok akadálytalanul áthatolnak a ház falán, viszont ha építünk egy zavaróállomást, akkor az onnan kilépő hullámok interferenciába lépnek a rádióhullámokkal, ami anyagszerű akadályt jelent a rádióadás számára.
- Uram, maga megnyerte a betétkönyvet! - nevetett Ágoston
- Látom jól egymásra találtatok! - nevetett Gerzson is – Viszont szerintem most rekesszük be ezt a magasröptű társalgást és igyunk még egy sört az új barátság tiszteletére!
- Jó ötlet! - felelte Egon – Figyelj Ágoston tudom mondtad, hogy nem vagy spiritiszta, de nem csinálnál egy asztaltáncoltató szeánszot nálunk? Hátha mégiscsak segítene megszabadulni a szellemektől!
- Nem bánom! Jövő hét szombaton jó nektek?
- Nekem jó! - mondta Egon – Mikor?
- Mondjuk este hétkor!
- Tökéletes! Nem bánod ha rendezünk az albérletben egy szeánszot Gerzson?
- Felőlem! - legyintett Gerzson – Csináljátok, ha már így megtaláltátok egymást, mint zsák a foltját! De most már rendeljük ki azt a sört!
Miután Gerzson, Egon és Ágoston az utolsó söreiket is megitták, kiléptek az utcára, és elindultak hazafelé. Én meg Géza megelőztük őket és visszaugrottunk az albérletbe:
- Érdekes volt, amiről ez az Ágoston gyerek beszélt! - mondtam – Ezek szerint mi már akkor a negyedik dimenzióban vagyunk?
- Nem tudom, nem igazán jött át nekem a mondanivalója. Viszont meg akarnak szabadulni tőlünk! Ne keressünk inkább egy új energiadonort?
- Szerintem még ne! Végülis mi már halottak vagyunk, akkor meg mit árthatnak nekünk? Meg engem személy szerint érdekel ez az asztaltáncoltatás. Te is azt mondtad, hogy jó móka!
- Rendben, akkor majd meglátjuk!

folytatása következik

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Novella
· Írta: Akula
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 3
Kereső robot: 12
Összes: 39
Jelenlévők:
 · aLéb
 · andrisko
 · entizenharom


Page generated in 0.0817 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz