Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Matt

, 56 olvasás, Toth Janos Janus , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

Ismerős hétköznapok jönnek felém
bólintanak, leülnek velem,
karomat nyújtom, vénámba tű szalad,
a depressziót magamba engedem.

Maszatos célok, homályos vágyak
között matt tekintet jár, benne közöny
lobogó szalaggal ünnepek szaladnak,
elfutnak mellettem s én felöltözöm,

kopott ruhám alatt foltozott lelkem,
orrát lógatva visz viseltes cipőm,
utcasarkon a halál életet kéreget
rám néz, méreget: van-e még időm.

Pazar színekbe szürke kapaszkodik,
letépi őket, az égről a sáros estbe,
bolyongva mindenütt téged kereslek,
mintha nem tudnám: Itt vagy a szívembe.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Toth Janos Janus
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 37
Jelenlévők:
 · andrisko


Page generated in 0.0888 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz