Földszinten mosókonyha,
anyámat mint rabot tartotta.
Mások gönceit mosta naponta,
hogy éhes gyerekeit eltartsa.
Lúg marta kezét, szemét,
háta meggörbült idő előtt.
Ritkán látta szép, kék eget,
amit kékítő helyettesített.
Gőzben volt ő minden nap,
álmodva szebb, jobb napokat!